Főmenü megnyitása

Wikipédia β

A boldogság művészete a munkában

A boldogság művészete a munkában című könyv az 1998-as A boldogság művészete – Kézikönyv az élethez című könyv folytatása. A két könyv magyar nyelvű kiadásai fordított sorrendben jelentek meg, előbbi 2004-ben, az utóbbi pedig 2008-ban. A címben szereplő munka szó nem csak a munkahelyek világára utal, hanem a boldogsághoz vezető gyakorlatok tényleges működésére, a boldogság kialakulásáért felelős erők és ellenerők összetett gépezetére. A könyv egyik üzenete, hogy nem számít mennyire kielégítő az ember munkája, hiba azt feltételezni, hogy az a boldogság egyetlen forrása. A dalai láma szerint ahelyett, hogy olyan szerepet igyekeznénk találni az életben, amely számunkra megfelelő, természetes módon kellene engednünk, hogy a munkánk abból alakuljon ki, akik vagyunk, és ami a legfontosabb számunkra. Így elérhetünk egy olyan útra, amely értelmet ad és teljes önmegvalósítást.

A boldogság művészete a munkában
Szerző Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma
Főszerkesztő Lukácsné Kardos Ildikó
Eredeti cím Art of Happiness at Work
Nyelv magyar
Téma buddhizmus
Kiadás
Kiadó Riverhead Books
Kiadás dátuma 2003
Magyar kiadó Trivium Kiadó
Magyar kiadás dátuma 2004
Fordító Frigyik László
Média típusa könyv
Oldalak száma 184
ISBN 963-9367435

A könyv majdnem két éven át a New York Times bestseller listáján szerepelt. Több mint kétmillió példányban kelt el.[1]

TartalomSzerkesztés

Howard C. Cutler, amerikai pszichiáter a dalai lámával éveken át tartó párbeszédei alapján állította össze a könyvet. A tibeti buddhista tanító szerint a boldogság kulcsfontosságú tényezői a hozzáállás és a szándék mélysége. A magas rangú láma hatalmas hangsúlyt fektet az észszerűségre és az elemzésre, valamint arra, hogy az egyén a tényleges valóság megfigyelése mellett határozza meg önmagát. Fontos, hogy a saját képességek és jellegzetességek meghatározása ne szenvedjen torzulást. Cutler a nyugati kutatók által használt „flow” fogalmát használja a boldogság érzésének meghatározásakor, amelyben az emberek megfeledkezhetnek az időről és az önvalóról. A dalai láma a „flow”-t a meditációs élményhez hasonlítja és kifejti, hogy ahhoz, hogy olyan boldogságot fejlesszünk ki, amely a legkeményebb megpróbáltatásokat is kiállja, ahhoz meg kell edzeni a szívünket és a tudatunkat, ki kell gyomlálni a negatív szokásainkat és az alapvető emberi értékeket kell művelnünk, úgy mint a kedvesség és az együttérzés. A dalai láma kerüli az általánosítást és kiemeli az egyéni helyzetek összetettségét.[2]

A függelékben szerepel néhány buddhista meditációs gyakorlat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Richard Bernstein: CRITIC'S NOTEBOOK; A Monk's Keys to Happiness, and to the Best-Seller List. New York Times. (Hozzáférés: 2016. május 30.)
  2. Art of Happiness at Work. Amazon.com. (Hozzáférés: 2016. május 30.)

További információkSzerkesztés