A ferde ház
A ferde ház (Crooked House) Agatha Christie egyik regénye, amely először az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg 1949 márciusában,[1] majd ugyanazon év májusában az Egyesült Királyságban.[2] Az írónő szerint két legjobb művének egyike.[3]
Ferde ház | |
Szerző | Agatha Christie |
Eredeti cím | Crooked House |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Nyelv | angol |
Műfaj | krimi |
Előző | Zátonyok közt |
Következő | Gyilkosság meghirdetve |
Kiadás | |
Kiadó | Dodd, Mead and Company |
Kiadás dátuma | 1949. március |
Magyar kiadó | Hunga-Print, Európa Könyvkiadó |
Magyar kiadás dátuma | 1993, 2009 |
Fordító | Borbás Mária |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A könyv címe egy angol gyermekversre utal, amely megjelenik a regényben is; a vers ihlette a cselekmény egyes elemeit is.[4]
A vers a könyvben így van leírva:
- „Járt egy sanda ember,
- Görbe útjain,
- Gacsos karónál termett neki
- Egy rossz fitying.
- Vett rajt' görbedt macskát,
- Mely egy sunyi egérre vadász,
- S mindannyiuk otthona
- Egy kicsi, ferde ház.” (magyarul)
- "There was a crooked man,
- Who walked a crooked mile.
- He found a crooked sixpence
- Against a crooked stile.
- He bought a crooked cat,
- Which caught a crooked mouse,
- And they all lived together
- In a crooked little house." (angolul)
Cselekménye
szerkesztésA ferde házban a görög származású angol Leonides család három nemzedéke él. A milliomos családfő, Aristide, a törökországbeli Szmirnából költözött Angliába. A történet idején a második feleségével, Brendával él, aki ötven évvel fiatalabb nála. Miután az öregurat saját szemcseppjével megmérgezik, unokája, Sophia azt mondja vőlegényének, Charles Haywardnak, a történet narrátorának, hogy addig nem mehet feleségül hozzá, amíg az ügyre fény nem derül.
A legkézenfekvőbb gyanúsított Brenda Leonides, Aristide sokkal fiatalabb második felesége, és Laurence Brown, Aristide unokáinak a házitanítója. Azt beszélik, hogy Brenda és Laurence titkos viszonyt folytatnak. A család minden tagja abban reménykedik, hogy ők a gyilkosok, mivel Brendát nem tekintik családtagnak. Charles apja, aki a Scotland Yard felügyelője, megkéri a fiát, hogy segítsen a nyomozásban.
A család mindegyik tagjának volt indoka és lehetősége a gyilkosság elkövetésére, és egyiküknek sincs alibije. Mindegyikük tudta, hol tartják Aristide szemcseppjeit, és mindegyikük szép örökségre számíthat. A családtagok nagyon különböző egyéniségek. Edith de Haviland, Aristide vénkisasszony sógornője keserű nő, aki nővére halála után azért költözött a házba, hogy a gyermekek nevelését felügyelje. Roger, Aristide idősebb fia és kedvence, sikertelen üzletember, aki csődbe vitte apjának a kedvenc cégét. Roger felesége, Clemency egy puritán tudós, aki soha nem volt képes élvezni a család gazdagságát. Philip, Roger öccse, egész életében szenvedett attól, hogy apjának Roger a kedvence, ezért visszahúzódott a könyvek világába. Philip felesége, Magda, nem túl sikeres színésznő, aki még a gyilkosságot is színháznak tekinti, és megpróbál főszerephez jutni. A tizenhat éves Eustace a gyermekbénulásból nem teljesen felépülve a kamaszok jellemző problémáival küzd. Tizenkét éves húga, Josephine, csúnya, különc és rendkívül okos gyermek, aki imádja a detektívtörténeteket, folyamatosan kémkedik mindenki után, és tapasztalatait feljegyzi naplójába.
Kiderül, hogy az öregúr titokban új végrendeletet készített, amelyben mindent Sophiára hagyott, mert ő az egyedüli, akiről feltételezi, hogy gondoskodni képes a többiekről. Josephine azt állítja, hogy tudja, ki a gyilkos, ezért nem meglepő, hogy eszméletlenül találják a kertben: egy súlyos márványkő zuhant a fejére. Charles megtalálja a leveleket, melyeket Brenda írt Laurence-hez, ezért mindkettőjüket letartóztatják. Már nincsenek szabadlábon, amikor a gyermekek dajkája meghal egy csésze mérgezett kakaótól, amelyet Josephine-nak kellett volna meginnia. A család rémülten veszi tudomásul, hogy a gyilkos még mindig közöttük van.
Charles, aki aggódik Josephine életéért, hiába próbálja rávenni a kislányt, hogy árulja el a gyilkos nevét. Edith de Haviland autóval fagylaltozni viszi a kislányt, útközben mindketten meghalnak egy balesetben.
Charles két levelet kap Edith de Havilandtól: az egyik a rendőrfelügyelőnek szól, amelyben bevallja a gyilkosságokat; a másik, amelyet csak Charles-nak szánt, az igazságot tartalmazza, miszerint Josephine a gyilkos. Bizonyítékul csatolja a gyermek naplóját is, ami ezekkel a szavakkal kezdődik: "Ma megöltem nagyapát."
Szereplők
szerkesztés- Brenda Leonides, Aristide Leonides fiatal özvegye
- Edith de Haviland, Aristide első feleségének testvére
- Philip Leonides, Aristide fia
- Magda West, Philip felesége, színésznő
- Sophia Leonides, Magda és Philip Leonides lánya, Aristide unokája
- Charles Hayward, Sophia Leonides vőlegénye
- Josephine Leonides, Magda és Philip lánya, 12 éves
- Eustace Leonides, Josephine bátyja, 16 éves
- Laurence Brown, Josephine és Eustace házitanítója
- Roger Leonides, Aristide fia
- Clemency Leonides, Roger felesége, tudós
Magyarul
szerkesztés- Ferde ház; ford. Borbás Mária; Hunga-print, Bp., 1993 (Hunga könyvek)
- A ferde ház; ford. Borbás Mária;Európa, Bp., 2009 (Európa krimi)
Fogadtatása
szerkesztésMaurice Richardson, a The Observer 1949. május 29-ei kiadásában kedvezően értékelte Agatha Christie előző könyvéhez (Zátonyok között) képest.[5] A Toronto Daily Star aláírás nélküli kritikája szerint a meglepő befejezés új ötletet hozott a krimiirodalomba.[6]
Feldolgozásai
szerkesztésA regényből a BBC Radio 4 négy adást készített, amelyeket hetente közvetítettek 2008. február 29-től kezdődően. A fő szerepeket Rory Kinnear (Charles Hayward), Anna Maxwell Martin (Sophia Leonides) és Phil Davis (Taverner főfelügyelő) játszotta. A rádiójátékot, amelyet Joy Wilkinson írt és Sam Hoyle rendezett, CD-n is kiadták. Ebből a változatból kihagyták Eustace szerepét.
Neil La Bute amerikai rendező bejelentette, hogy 2012-ben filmet forgat a regényből, Julian Fellowes forgatókönyve alapján.[7] A film főszereplői Gemma Arterton, Matthew Goode, Gabriel Byrne és Julie Andrews lesznek.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ American Tribute to Agatha Christie
- ↑ The Scotsman May 19, 1949 (Page 9)
- ↑ Agatha Christie: Életem. Budapest:Partvonal. 2008. ISBN 978-963-9644-95-3. 590. oldal.
- ↑ Hadnagy Róbert, Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz. Budapest: Európa. 2004. ISBN 963 077 4291. 109. oldal.
- ↑ The Observer May 29, 1949 (Page 8)
- ↑ Toronto Daily Star March 12, 1949 (Page 29)
- ↑ Eden, Richard. „'Downton Abbey' creator Julian Fellowes to make Agatha Christie fashionable again”, The Daily Telegraph, 2011. március 20.
- ↑ Higgins, Charlotte. „Cannes 2011: Neil LaBute turns his macabre hand to Agatha Christie”, The Guardian, 2011. május 15.