Főmenü megnyitása

A kérők Kisfaludy Károly első, 1817-ben írt vígjátéka. A darabot először Pesten játszották 1819. szeptember 24-én. Nyomtatásban először 1820-ban jelent meg a Szécsi Mária vagy Murányvár ostromlása című művel együtt.

A kérők
Az első kiadás
Az első kiadás
Adatok
Szerző Kisfaludy Károly
Műfaj vígjáték
Eredeti nyelv magyar

Premier dátuma 1819. szeptember 24.
Premier helye Pest

SzemélyekSzerkesztés

Eredeti vígjáték három felvonásban

  • Hősváry, ezredes
  • Baltafy, kapitány
  • Máli, ennek leánya
  • Károly, Lidi, fogadott gyermekei
  • Báró Szélházy
  • Perföldy, ügyész
  • Margit, Baltafy testvérnénje
  • Ferenc, öreg káplár
  • Tamás, Perföldy inasa
  • János, Baltafy inasa
  • Vilhelm, Szélházy inasa
  • Kertészek

CselekményeSzerkesztés

Az író a korabeli, 19. század eleji vidéki nemesi életből merítette témáját. Hőseit szelíd iróniával, megbocsátó mosollyal ábrázolta.

Két kérőt mutatott be: Szélházyt, a haszonleső bárót és Perföldyt, a komoly fiskálist. A kérők Baltafy kapitány leánya, Máli kezéért versengenek, de Máli apjának fogadott fiát, Károlyt szereti. Mikor a szigorú kapitány kiadja a parancsot, hogy Málinak választania kell a két kérő között, a szerelmesek ügye elveszettnek látszik. A boldogtalan páron Károly testvére, az ötletes Lidi segít. Lidi kiadja magát a kapitány leányának, mire a kérők neki udvarolnak, az ő kezét kérik meg a kapitánytól. Így nemcsak haszonlesésükre, hanem Károly és Máli szerelmére is fény derül. A kapitány megbékül, a szerelmesek egybekelnek. Szélházy elpárolog, Perföldy azonban komolyan beleszeret Lidibe és feleségül veszi a cselszövőt.

A derűs hangulatú darab komikus jelenetei Máli és Lidi személycseréje köré fűződnek. A helyzetből adódó komikumnál talán még mulattatóbbak a színen megjelenő jellegzetes magyar alakok: Perföldy, a jogi kifejezésekkel dobálózó, latinos beszédű prókátor; Szélházy, a külföldieskedő, hazafiatlan mágnás; Baltafy, a hirtelen haragú, de jószívű katona; Lidi, a tűzről pattant, bátorszavú lány; Margit, a bőbeszédű, kíváncsi nagynéni; végül a három inas, mindegyik gazdája képére teremtve. Az eleven környezetben csak az ifjú szerelmesek, Károly és Máli látszanak kissé merevnek, túl komolykodónak.

JelentőségeSzerkesztés

A színdarab lelkesedéssel töltötte el a korabeli színházi közönséget. Joggal érezhették, hogy nem kevés történt: Kisfaludy Károly megteremtette a magyar társadalmi vígjátékot. A kérők vígjátéki alapja és bonyolítása ugyan nem új. Az író itt és későbbi darabjaiban is (több kortársához hasonlóan) Kotzebue hatása alá került. Tartalomban és jellemzésben egyaránt sokat kölcsönzött tőle; német példaképének helyzeteit és fogásait, a színdarabjaiban alkalmazott félreértéseket, személycseréket szívesen használta.

Kisfaludy legfőbb vígjátékírói érdeme, hogy sikerült színpadra vinnie az akkori magyar középosztály alakjait, ellesnie beszédmódjukat, hatásosan ábrázolnia a vidéki nemesség életének derűs vonásait. A darabból a régi magyar udvarházak patriarchális levegője árad. „Csokonai Tempefőije óta Kisfaludy Károly darabja a magyar nemesi kúriák világának első művészi rangú komikus ábrázolása.”[1]

FeldolgozásaiSzerkesztés

Kardos G. György feldolgozásában 1986-ban tv-játék készült belőle.

JegyzetekSzerkesztés

  1. szerk.: Pándi Pál: A magyar irodalom története III.. Budapest: Akadémiai Kiadó, 399. o. (1965). ISBN 963-05-1642-X. Hozzáférés ideje: 2011. december 5. 

ForrásokSzerkesztés