A megtestesülésről nevezett Boldog Mária

Boldoggá avatott francia karmelita apáca

A megtestesülésről nevezett Boldog Mária (Párizs, Francia királyság, 1566. február 26.Pontoise, Francia királyság, 1618. április 28.) francia boldoggá avatott, stigmatizált kármelita apáca.

A megtestesülésről nevezett Boldog Mária O.C.D.
MmeAcarie.jpg
kármelita nővér
Születése
1566. február 26.
Párizs, Francia Királyság
Halála
1618. április 18. (52 évesen)
Pontoise, Francia Királyság
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Boldoggá avatása1791. május 24., Róma
Boldoggá avatta: VI. Piusz pápa
Sírhely Île-de-France
Ünnepnapja április 18.

Fiatalkora és házasságaSzerkesztés

 
17. századi festményen

Barbe-Jeanne Avrillot néven született 1566. február 26-án, Párizs egyik legtekintélyesebb családjának gyermekeként. Vallásos környezetben nőtt fel, apáca szeretett volna lenni, de szülei 1582-ben férjhez adták egy Pierre Acarie nevű vagyonos fiatalemberhez. Boldogan éltek, férjét hat gyermekkel ajándékozta meg. Szabadidejét a jámbor irodalom olvasásával töltötte. 1593-tól kezdve stigmatizációs fájdalmai jelentkeztek, de ezeket titokban tartotta. Ő az első francia nő, akit a római katolikus egyház hivatalosan elismert ebben a minőségében.[1] Amikor 1594-ben férje politikai okokból menekülésre kényszerült, ő vette át a vagyon kezelését, amiben igen talpraesettnek bizonyult. Mire férje 1598-ban hazatért, otthonukból a művelt vallásos szellemi élet központját alakította ki. Magas rangú, nagy tekintélyű papok jártak az ún. Acarie-szalonba, megfordult ott a jezsuita generális, a király gyóntatója, sőt Szalézi Szent Ferenc is. Madame Acarie emellett buzgón látogatta a kórházakat, és segített az elesetteken. 1601-ben álmában megjelent neki Ávilai Szent Teréz, a kármelita rend spanyol reformátora, s tudomására hozta Isten akaratát, hogy Barbe kármelita kolostorok alapításán fáradozzon Franciaországban. A mélyen vallásos asszony megfogadta a jelenés szavait. Megértette, hogy Franciaország vallási megújulását az imádság, az áldozat és engesztelés széles hulláma hozhatja el. Kitartó munkával elérte, hogy 1604-ben a Spanyolországból Franciaországba hozott sarutlan kármelita nővérek megkapták a párizsi Notre Dame des Champs nevű korábbi bencés kolostort. 1605–1609 között még négy másik kármelita kolostort is alapított, élete végéig összesen 17-et.

Kármelita nővérkéntSzerkesztés

 
A megtestesülésről nevezett Boldog Mária sírja

Férje halála után, 1614-ben – Avilai Teréz anya ismételt megjelenésének hatására belépett az általa alapított kolostorok közül a legszegényebbe, az amiens-i kármelita kolostorba, ahol laikus nővér lett, és felvette a Megtestesülésről nevezett Mária nevet. Laikus nővérként – utolsóként a nővérek között – mosogatta az edényeket, segített a konyhában, és alázatos engedelmességgel térdelt saját lánya előtt, aki akkoriban a kolostor szubpriornője volt. Meggyengült egészsége miatt 1616 decemberében a Párizstól nem messze fekvő Pontoise kolostorába vitték. Párizs közelsége miatt sokan felkeresték a Megtestesülésről nevezett Máriát, hogy tanácsát és imasegítségét kérjék. Betegsége egyre súlyosbodott, s hosszas szenvedések után, 1618. április 18-án elhunyt. Négy évvel később megkezdték boldoggá avatási eljárását, amire 169 évvel később, 1791. május 24-én került sor VI. Piusz pápa jóváhagyásával. Ünnepe április 18-án van. Boldog Mária néhány levéltől eltekintve nem hagyott hátra írásokat, kortársai azonban a tökéletes istenszeretet eleven könyveként tisztelték.

FordításSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés