A nitrogén izotópjai
Természetes izotópok szerkesztés
A nitrogén-14 a nitrogén egyik stabil, nem radioaktív izotópja. A természetes nitrogén mintegy 99%-a nitrogén-14-ből áll. A természetes szén-14 a nitrogén-14-ből keletkezik a felső légkörben, a kozmikus sugárzással való kölcsönhatás során. A radioaktív szén-14 bomlásterméke. A héliumnál nehezebb elemekhez hasonlóan a nitrogén-14 az univerzumban feltehetően a csillagok fúziós reakcióiban keletkezett, a CNO-ciklusban. Mind a protonok, mind a neutronok páratlan volta (7-7) 1/2-del járul a magspinhez, mely így 1-nek adódik.
A nitrogén-15 a nitrogén másik stabil izotópja. Gyakran használják a mezőgazdasági és orvosi kutatásban. Sűrűn használják a mágneses magrezonancia spektroszkópiában (NMR) is, mivel a gyakoribb nitrogén-14-gyel ellentétben a magspinje 1/2, ami egyszerűbbé teszi az NMR-vizsgálatokat. A fehérjék izotóppal jelezhetők, ha csak nitrogén-15-öt tartalmazó közegben keletkeznek. A nitrogén-15-öt a kvantitatív proteomikában is használják a fehérjék megjelölésére (pl. SILAC).
A nitrogén-15 a csillagokban levő oxigén-15 béta-bomlásának terméke.
Táblázat szerkesztés
| Az izotóp jele |
Z(p) | N(n) | Az izotóp tömege (u) |
felezési idő | magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||
| 10N | 7 | 3 | 10,04165(43) | 200(140)·10‒24 s [2,3(16) MeV] | (2‒) | ||
| 11N | 7 | 4 | 11,02609(5) | 590(210)·10‒24 s [1,58(+75‒52) MeV] | 1/2+ | ||
| 11mN | 740(60) keV | 6,90(80)·10‒22 s | 1/2‒ | ||||
| 12N | 7 | 5 | 12,0186132(11) | 11,000(16) ms | 1+ | ||
| 13N | 7 | 6 | 13,00573861(29) | 9,965(4) perc | 1/2‒ | ||
| 14N | 7 | 7 | 14,0030740048(6) | STABIL | 1+ | 0,99636(20) | 0,99579–0,99654 |
| 15N | 7 | 8 | 15,0001088982(7) | STABIL | 1/2‒ | 0,00364(20) | 0,00346–0,00421 |
| 16N | 7 | 9 | 16,0061017(28) | 7,13(2) s | 2‒ | ||
| 17N | 7 | 10 | 17,008450(16) | 4,173(4) s | 1/2‒ | ||
| 18N | 7 | 11 | 18,014079(20) | 622(9) ms | 1‒ | ||
| 19N | 7 | 12 | 19,017029(18) | 271(8) ms | (1/2)‒ | ||
| 20N | 7 | 13 | 20,02337(6) | 130(7) ms | |||
| 21N | 7 | 14 | 21,02711(10) | 87(6) ms | 1/2‒# | ||
| 22N | 7 | 15 | 22,03439(21) | 13,9(14) ms | |||
| 23N | 7 | 16 | 23,04122(32)# | 14,5(24) ms [14,1(+12‒15) ms] | 1/2‒# | ||
| 24N | 7 | 17 | 24,05104(43)# | <52 ns | |||
| 25N | 7 | 18 | 25,06066(54)# | <260 ns | 1/2‒# | ||
Megjegyzések szerkesztés
- Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
- A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél a rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeknél kiterjesztett bizonytalanságot használunk.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of nitrogen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitrogen-14 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitrogen-15 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások szerkesztés
- Izotóptömegek: Ame2003 Atomic Mass Evaluation by G. Audi, A.H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon in Nuclear Physics A729 (2003).
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek: Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report). Pure Appl. Chem. Vol. 75, No. 6, pp. 683-800, (2003) and Atomic Weights Revised (2005) Archiválva 2008. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- Audi, Bersillon, Blachot, Wapstra. The Nubase2003 evaluation of nuclear and decay properties Archiválva 2011. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nuc. Phys. A 729, pp. 3-128 (2003).
- National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory. Information extracted from the NuDat 2.1 database (Hozzáférés ideje: Sept. 2005).
- David R. Lide (ed.), Norman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
| A szén izotópjai | A nitrogén izotópjai | Az oxigén izotópjai |
| Izotópok listája | ||
