A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai ellátásának kialakulása

Az értelmi fogyatékosság olyan szellemi állapot, amelyben az egyén intelligenciaszintje jóval átlag alatti.

Az értelmi fogyatékosság kategóriái

Az értelmi fogyatékosságon belül súlyosság szerint három csoportot különböztetünk meg az intelligenciaszint szerint:

50-69 IQ tartományban enyhe értelmi fogyatékosságról,
35-49 IQ tartományban középsúlyos értelmi fogyatékosságról,
34 IQ szint esetén és ez alatt súlyos értelmi fogyatékosságról beszélünk.

(A történelem folyamán más-más fogalommal nevezték meg őket, azonban ezek legtöbbje ma már sértő kifejezés. Ma az előbb említett kifejezéseket használjuk a megnevezésükre.)

Gyógypedagógiai ellátásuk

A különböző súlyosságú csoportok képességeiben nagyok a különbségek, ezért más követelményeket kell feléjük megfogalmazni és más módszereket kell a tanításukban alkalmazni. A középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosságot összefoglaló néven értelmi akadályozottságnak nevezzük. Ma az értelmileg akadályozott embereket az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus látja el.

„ A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és / vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézséget, tanulási képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54. o.) Tehát a tanulásban akadályozottak körébe tartoznak az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek, és azok a gyermekek, akiknek az intelligenciaszintje 70, vagy a fölötti, de az általános iskolában gyengén tanulnak, nem tudnak megfelelni a követelményeknek. Ezt a két csoportot a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus segíti meg.

A tanulásban akadályozottak pedagógiájának kialakulása

1897-ben jött létre a gyengeelméjűek tanítóit képző tanfolyam Budán, a Képezhető Hülyék és Gyengeelméjűek Budapesti Országos Magyar Királyi Nevelő- és Tanintézetéhez kapcsoltan. A képzési idő eredetileg két évre tervezett, egy elméleti és egy gyakorlati évre, de a tanárgyakornokok már rendelkeztek pedagógiai előképzettséggel és gyakorlati tapasztalatokkal, így csak az elméleti évre voltak kötelezettek. E képzésnek a tanterve volt az első ismert speciális elméleti képzési tematika az értelmi fogyatékosok szakterületén.

1928-tól a gyógypedagógus a gyengetehetségű gyermekeket is elláthatja, a kisegítő iskolákban folyó gyógyító-nevelésre és oktatásra is kiterjed már a képzés, így a külön tanfolyamok meg is szűnnek. A szakosodás 1963-ban indult meg. Kezdetben az értelmi fogyatékosok ill. később az oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógus látta el az enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket. 1992-től az oligofrénpedagógia szakon belül lehetősége volt a hallgatóknak specializációra: tanulásban akadályozottak pedagógiáját, vagy az értelmileg akadályozottak pedagógiáját választani. 1998-tól már külön szakok az értelmileg akadályozottak és a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakok.

Egyéb képzőintézmények

Az országban a következő egyetemeken képeznek tanulásban akadályozottak szakos gyógypedagógusokat:

Források

https://web.archive.org/web/20111028084616/http://www.barczi.hu/?page_ID=2&attr_ID=0 (Hozzáférés: 2011. november 20.)

https://web.archive.org/web/20110902152541/http://www.barczi.hu/letoltesek/felveteli/Roviden_Barczirol_2011.pdf (Hozzáférés: 2011. november 20.)

Gyógypedagógiai Szemle 2010/4: Gordosné Szabó Anna: 110 éves a gyógypedagógus-képzés Magyarországon https://web.archive.org/web/20120529092620/http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102 (Hozzáférés: 2011. november 21.)

http://www.ajk.elte.hu/file/KT_hat_090616.pdf (Hozzáférés: 2011. november 24.)

Irodalom

Gordosné Dr. Szabó Anna (2000): A magyar gyógypedagógus-képzés története. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.