Aba nembeli Lőrinc

(?–1277k) királyi étekfogó

Aba nembeli Lőrinc († 1277?) magyar főúr az Aba nemzetség atyinai ágából. 1257–1269 között[1] soproni ispán, királyi étekfogó (asztalnokmester).

Aba nembeli Lőrinc
Született 13. század
nem ismert
Elhunyt 1277
Állampolgársága magyar
SzüleiAba Péter
Foglalkozása földesúr

ÉleteSzerkesztés

Apja Aba nembeli Péter.

1263-ban IV. Bélától megkapta Locsmánd vármegye királyi birtokait, „az egész locsmándi ispánságot Lanzsér várral és minden vidékével és más a locsmándi ispánsághoz tartozó haszonvételeivel és kerületeivel együtt”. Ez az adomány egyfajta mérföldkőnek tekinthető: ezzel kezdődött a királyi várbirtok-rendszer szétesésének, felszámolódásának utolsó szakasza. Lényegi új eleme az volt, hogy a király nemcsak egy teljes ispánságot adott át Aba Lőrincnek, hanem annak minden szolgáló népét is úgy, hogy csak a vár előkelőinek, a várjobbágyoknak adott lehetőséget az elköltözésre: „a vár jobbágyai […] és népei ugyanazzal a szabadsággal és szolgálattal, amivel nékünk és az általunk állított ispánnak tartoztak, tartozzanak Lőrinc mesternek is szolgálni, és ha a vár jobbágyai közül valakik… az említett Lőrinc mesternek nem akarnának engedelmeskedni a szokásos szolgálatban, földjeiket ugyanennek a Lőrinc mesternek, mint földesúrnak hátrahagyván legyen szabad eltávozniuk” (Béli).

1270. május 3. (IV. Béla halála) után Árpád-házi Anna macsói hercegnével II. Ottokárhoz menekült a hercegnével ellenséges és trónra lépő V. István elől, és nyugat-magyarországi várait is átadta a cseh királynak.

Az 1271-es pozsonyi béke után tért vissza az országba; várait visszaadta a királynak. Élete hátralevő, nem túl hosszú részében a borsmonostori apátság kegyura volt; ott is temették el.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Farkas Csaba: Karrier az Árpádok udvarában. Az udvari méltóságviselők politikai pályafutása a 13. századi Magyarországon

ForrásokSzerkesztés