Abház ábécé
Az abház ábécé (saját nyelvén: аҧсуа aлфaвит vagy аҧсуа анбан – ez utóbbi a grúzból ered) az abház nyelv írására használatos.
A 19. századig az abház nem volt írott nyelv. Az első abház ábécét 1862-ben alakították ki a cirill írásból, ekkor 37 betűt tartalmazott, 1909-ben ezt 55 betűre bővítették. 1926-tól 1928-ig egy 75 betűs latin írást használtak. 1928-ban ezt az írást lecserélték a grúz ábécére, melyet egészen 1954-ig használták, ezek után tértek át a ma is használt cirill ábécére.
Az abház ábécé és átírásai
szerkesztésnagybetű | kisbetű | ISO 9[1] | KNAB[2] | ALA/LC[3] | TITUS[4] |
---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | ā |
Б | б | b | b | b | b |
В[5] | в | v | v | v | v |
Г | г | g | g | g | g |
Гь | гь | g' | gj | g' | g' |
Ҕ | ҕ | ğ | ġ | gh | ɣ |
Ҕь | ҕь | ğ' | ġj | gh' | ɣ' |
Д | д | d | d | d | d |
Дә | дә | da̋ | dw | dẇ | d° |
Џ | џ | d̂ | dž | j | ǯ |
Џь | џь | d̂' | dź | j' | ǯ' |
Е | е | e | e | e | e |
Ҽ | ҽ | c̆ | č | ćh | č |
Ҿ | ҿ | c̦̆ | ç̌ | ćh́ | č̣ |
Ж | ж | ž | ž | zh | ž |
Жь | жь | ž' | ź | zh' | ž' |
Жә | жә | ža̋ | žw | zhẇ | ž° |
З | з | z | z | z | z |
Ӡ | ӡ | ź | dz | dz | ӡ |
Ӡә | ӡә | źa̋ | dzw | dzẇ | ӡ° |
И | и | i | i | i | i,[6] j[7] |
К | к | k | ķ | k | ḳ |
Кь | кь | k' | ķj | k' | ḳ' |
Қ | қ | ķ | k | k̇h | k |
Қь | қь | ķ' | kj | k̇h' | k' |
Ҟ | ҟ | k̄ | q | q | q̇ |
Ҟь | ҟь | k̄' | qj | q' | q̇' |
Л | л | l | l | l | l |
М | м | m | m | m | m |
Н | н | n | n | n | n |
О | о | o | o | o | o |
Ҩ | ҩ | ò | ÿ | w | ʿ° |
П | п | p | ṗ | p | ṗ |
Ҧ | ҧ | ṕ | p | ph | p |
Р | р | r | r | r | r |
С | с | s | s | s | s |
Т | т | t | ţ | t | ṭ |
Тә | тә | ta̋ | ţw | tẇ | ṭ° |
Ҭ | ҭ | ț | t | th | t |
Ҭә | ҭә | ța̋ | tw | thẇ | t° |
У | у | u | u | u | w,[7] u,[6] °[8] |
Ф | ф | f | f | f | f |
Х | х | h | x | kh | x |
Хь | хь | h' | xj | kh' | x' |
Ҳ | ҳ | h̦ | h | ḣ | ḥ |
Ҳә | ҳә | h̦a̋ | hw | ḣẇ | ḥ° |
Ц | ц | c | c | ts | c |
Цә | цә | ca̋ | cw | tsẇ | c° |
Ҵ | ҵ | c̄ | ç | tṡ | c̣ |
Ҵә | ҵә | c̄a̋ | çw | tṡẇ | c̣° |
Ч | ч | č | ć | ch | č' |
Ҷ | ҷ | c̦ | ḉ | ċh | č̣′ |
Ш | ш | š | š | sh | š |
Шь | шь | š' | ś | sh' | š' |
Шә | шә | ša̋ | św | shẇ | š° |
Ы | ы | y | y | y | ə |
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
- ↑ Csak idegen eredetű, illetve tájnyelvi szavakban fordul elő.
- ↑ a b mássalhangzó mellett
- ↑ a b magánhangzó mellett
- ↑ гу, ҕу, ку, қу, ҟу kombinációkban