Abody Előd

magyar gépészmérnök, tanár

Abody Előd (Dés, Erdély, 1896. november 27.Budapest, 1949. január 9.) magyar mérnök, tanár, a műegyetemi Aerodinamikai Intézet alapítója. Teljes neve Abody Előd Anderlik.

Abody Előd
Abody Előd.jpg
Született 1896. november 27.
Dés
Elhunyt 1949. január 9. (52 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Abody Béla
Foglalkozása gépészmérnök,
pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Abody Előd témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Az első világháború végén Fischamend repülőkísérleti állomásán teljesített katonai szolgálatot, ahol az akkori neves repülőszakemberekkel, köztük Kármán Tódorral került szoros kapcsolatba. 1921-ben végzett a budapesti műegyetemen, majd a III. mechanikai tanszék tanársegéde lett. 1923-tól külföldi ösztöndíjjal tanulmányútra ment. 1925-ben műszaki doktori oklevelet szerzett, Rockefeller-ösztöndíjat nyert és előbb Göttingenben, majd a londoni Imperial College of Sciencen folytatott aerodinamikai tanulmányokat. 1929-ben magántanári képesítést nyert, egyúttal megbízzák a Légügyi Hivatalban a repülőgép-ellenőrzési osztály vezetésével. Ebben az időben irányította az AVIS (Anderlik–Varga–iskola-sport) vadászrepülőgép-típusok acélcsővázas szerkezeteinek építését.

1931-től megbízott előadó, 1933-tól helyettesítő tanár volt a mechanikai tanszéken. 1934-től az aerodinamikai tanszék tanára, 1936-tól megszervezte és felépítette az Aerodinamikai Intézetet. Itt üzembe állította az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzátartozó mérőberendezésekkel. Az intézeti berendezések később egy függőleges rendszerű szélcsatornával is bővültek a repülőgép dugóhúzó mozgásának és forgószárnyas repülőszerkezetek vizsgálatára. Az oktatási és kísérleti munkák során, nemcsak a készülő új magyar repülőgéptervek aerodinamikai tényezőit határozták meg, hanem a német DVL (Deutsche Versuchsanstalt für Luftfahrt) megrendelésére, bérmunkában több új német repülőgépterv főelemének (pl. repülőgéptörzseknek) aerodinamikai méréseit is elvégezték a második világháború idején. 1945–46-ban részt vett a második világháború alatt elpusztult intézet újjáépítésében, majd 1947-től a mérnökkari mechanikai tanszéket is vezette.

Fia: Abody Béla író[1]

Tudományos munkásságaSzerkesztés

Gyakorlati téren – a Légügyi Hivatal munkatársaként – repülőgépek szilárdsági vizsgálatával, a gyártás ellenőrzésével és a gépteljesítmények megállapításával, elméleti téren pedig különösen a repülőgépek dinamikai igénybevételével, a stabilitás és igénybevétel kapcsolatával, valamint a repülőgépszárny elméletének fejlesztésével foglalkozott.

ÍrásaiSzerkesztés

  • M-Mechanika (Feimer Lászlóval), Budapest, 1935.
  • A repülőgép és a repülés. Budapest, 1942.
  • Nagysebességű repülőgépek aerodinamikája. Budapest, 1943.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon - Requiem egy elfuserált zseniért. Magvető Kiadó - ISBN 978 963 14 2861 2

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés