Abráziós part, más néven kliff

Az abráziós part, vagy a nemzetközi tudományos életben ismert nevén kliff egy tengerparti forma, amelyet az erős hullámverés alakít ki többnyire kemény kőzetanyagú tengerpartokon.

KialakulásaSzerkesztés

 
Az abráziós part kialakulása:
1. Abráziós fülke
2. Abráziós terasz
3. Felhalmozódó törmelék

A hullámverés jelentős erővel pusztítja a tengerpartokat. A hullámok romboló ereje főként az óceánok és a nagyobb melléktengerek partján jelentős, de gyengébb az elzárt öblökben vagy a beltengerek mentén. Skócia nyugati partvidékén a nyári hullámok 30 kPa nyomást fejtenek ki a partra, míg a téli viharok legnagyobb hullámainak nyomása akár 300 kPa is lehet.[1] A hullámzás a partfalnak csak az alsó szakaszát érinti, ahol egy folyamatosan növekvő abráziós fülke képződik. A hullámzás a fülkét folyamatosan tágítja, ezzel a fölötte tornyosuló kőzettömeg alátámasztása egyre inkább csökken. Az alátámasztás előbb-utóbb megszűnik és a partperem a tengerbe omlik. Az omlás nyomán alakul ki a meredek tengerpart. Az ismétlődő omlások nyomán a szárazföld egyre hátrál. Mivel a tengerszint alatt néhány méterrel fekvő kőzetanyag nem pusztul, ezért az egykori sziklafal helyén idővel ún. abráziós terasz alakul ki. A tengerbe omlott kőzettörmeléket az erős hullámmarás lekerekített kavicsokká formálja, amelyek a terasz külső peremén halmozódnak fel. Az abráziós terasz már csak igen lassan pusztul; minél szélesebb a terasz, annál gyengébb hullámok érik el a meredek partfalat. Széles terasz esetén a partfal csak lassan hátrál.

Az abráziós partokon igen látványos formakincs látható. A hátráló parton kapuk és tornyok képződnek. A tengerszint vagy a hullámverés erejének csökkenésével az abráziós partok ún. holtkliffé alakulnak át.

Híres abráziós partokSzerkesztés

Doveri fehér sziklák
Land's End, Cornwall, Anglia
The Twelve Apostles
Cabo da Roca
Praia da Marinha
Cape Finisterre

GalériaSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kliffküste című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Borsy Zoltán. Általános Természetföldajz, 4. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1998). ISBN 963-18-8928-9 

JegyzetekSzerkesztés

  1. Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz; Nemzeti Tankönyvkiadó 1992; ISBN 963-18-8928-9; 422. o.