Abraham Janssens

flamand festő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 3.

Abraham Janssens van Nuyssen (megkülönböztetés miatt van Nuyssen) (Antwerpen, 1567. január 15..[7] — Antwerpen, 1632. január 25.) flamand festő, a Peter Paul Rubens előtti romanizmus egyik utolsó képviselője.

Abraham Janssens
Született1575[1][2]
Antwerpen[3]
Elhunyt1632. január 25. (56-57 évesen)[4][5]
Antwerpen[6]
Gyermekei
  • Anna Maria Janssens
  • Abraham Janssens (II)
Foglalkozása
  • festőművész
  • formatervező
A Wikimédia Commons tartalmaz Abraham Janssens témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete, munkássága

szerkesztés

Jan Snellinck volt a mestere 1585-ben. 1598-1601 közt utazott Rómába tapasztalatokat gyűjteni. Leginkább Caravaggio művészete hatott rá. Antwerpenbe visszatérve tagja lett a Szent Lukács céhnek. Vallási, mitológiai témájú festményeket és portrékat készített, de legsikerültebbek történelmi jelenetei. A napkeleti bölcsek imádása és Krisztus sírba tétele című képei már előhírnökei Peter Paul Rubens festészetének.

További jeles képei: Vertumnusés Pomona (Berlin), Nap és éj (Bécs), Szatírok meglesik Dianát (Berlin). A Schelde folyam és Antwerpen városa allegóriája (1610, antwerpeni múzeum). Biztos rajzú, finom színezésű képeit igen kedvelték a kortársak. Stílusa édeskésebb, olaszosabb, mint Rubensé. Szent Jeromos és Diana felfedezi Kallisto terhességét című képeit a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi.

  1. 122723856
  2. https://books.google.de/books?id=y2udOGL0YoQC&pg=PA108#v=onepage&q&f=false
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  4. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  5. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. A keresztelés időpontja.
  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Janssens, Abraham lásd 505. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.