Afrikai vakmárna

Afrikai vakmárna
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszósok (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Ostariophysi;
Rend:	Pontyalakúak (Cypriniformes);
Öregcsalád:	Cyprinoidea;
Család:	Pontyfélék (Cyprinidae);
Nem:	Caecobarbus;
Faj:	C. geertsi;
Tudományos név
	''Caecobarbus geertsi''; (Boulenger, 1921)

Az afrikai vakmárna vagy kongói vakmárna (Caecobarbus geertsi), a helybeliek nevezik barbu aveugle szakállas vak vagy poisson cavernicole d'Afrique afrikai barlanglakó halnak. Besorolását tekintve a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj. A Caecobarbus nem egyetlen tagja.

Előfordulása

Előfordul a Kongói Demokratikus Köztársaság területén lévő barlangokban. Ismert élőhelyei a Mbanza Ngungu barlangok. Ezek a barlangok körülbelül hétszáz méterrel a tengerszint feletti magasságban találhatóak. Az afrikai vakmárnát sebezhető faj kategóriába sorolták és az Európai Unió szabályozása alapján nem hozható kereskedelmi forgalomba sem.^[1]^[2]

Életmódja

A Caecobarbus geertsinek a barlanglakó életmód miatt nincs szeme és nem pigmentált. A barlang vizében előforduló rákokat és egyéb apróbb állatokat fogyasztja. Az ikráit védett üregekbe a kavicsos aljzatra rakja le. A fajra a legnagyobb veszélyt az üledékképződés és a mezőgazdaságban használt vegyszerek élővizébe jutása jelenti.^[1]

Leírásának története

II. Lipót belga király 1897-ben toborozni kezdett természettudósokat annak érdekében, hogy létrejöhessen a Kongó Múzeum. George Albert Boulenger az elnöke lett ennek a kezdeményezésnek.

Boulenger a Belga Kongóban vezetett kutatásainak fő felfedezése volt, hogy 1921-ben megtalált egy furcsa halat. Nem volt szeme és nem volt pigmentációja. Felismerte, hogy ezek a halak teljesen eltérőek az addig ismert epigeous (föld felett fejlődő) afrikai halaktól. Ezt a barlanglakó életmódot folytató halat így elsőként írta le. A Caecobarbus geertsi nevet adta neki, mert a caeco vakot jelent, a barbus a márnákkal meglévő interspecifikus kapcsolatok miatt. A geertsii nevet M. Geerts tiszteletére adta, mivel ő segítette a faj megtalálását. Ma a fajt kongói vagy afrikai vakmárnának nevezik.^[3]