Aino Kallas
Aino Kallas (Kiiskilä, ma Viborgszkij körzet, Oroszország, 1878. augusztus 2. – Helsinki, 1956. november 9.) finn–észt írónő.
| Aino Kallas | |
 | |
| Született | 1878. augusztus 2.[1][2][3][4][5]
|
| Elhunyt | 1956. november 9. (78 évesen)[1][2][3][4][5] Helsinki |
| Álneve | Aino Suonio |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Oskar Kallas |
| Szülei | Minna Krohn Julius Krohn |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Helsingin Suomalainen Yhteiskoulu |
| Kitüntetései | Aleksis Kivi-díj (1942) |
| Sírhelye | Hietaniemi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aino Kallas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésApja Julius Krohn országosan ismert finn tudós, a fennoman mozgalom híve volt. Testvérei Kaarle Leopold Krohn néprajztudós és Helmi Krohn írónő voltak.[6] Apja az elsők közt volt, akik finn nyelven írt költeményeket publikáltak. 1900-ban férjhez ment Oskar Kallas észt néprajztudóshoz és diplomatához. Szentpéterváron éltek, s öt gyermekük született. 1904-ben Tartuba költöztek, ahol Kallas érdeklődni kezdett új hazája történelme és kultúrája iránt. Csatlakozott a Noor-Eestitársasághoz, amely Észtország függetlensége mellett kampányolt. Munkáit továbbra is finn nyelven alkotta, de gyakran írt észt témákról is. 1922 és 1934 közt Londonban élt, mivel férje Észtország angliai nagykövete lett.[7] Az 1950-es években jelentette meg naplóit az 1897 és 1931 közti időszakról.
Novellái visszatérő témája az, amit ő maga "gyilkos Erosz"-nak nevezett, azaz a halálos végű, tragikus szerelem. Ez különösen Barbara von Tisenhusen (1923), Reigin Pappi (1926), és Sudenmorsian (1928) című regényekből álló trilógiájában figyelhető meg.[8] A Reigin Pappi és Barbara von Tisenhusen című köteteket 1927-ben angol nyelven is megjelentették, Eros the Slayer cím alatt. Leghíresebb könyvének, a Sudenmorsian-nak, a 17. századi Hiiumaa-n játszódó vérfarkastörténetnek nyelvezete gazdag, archaikus, színes próza. A három történet együtt 1975-ben jelent meg újra angolul, Three Novels címen. 1924-ben egy novellagyűjteménye is megjelent angolul, The White Ship címen, ehhez az előszót John Galsworthy írta. Kallast a Helsinkiben található Hotel Arthur állandó lakójaként ismerték, ma a szálló 543. számú szobáját szentelték neki.[9][10][11]
1938-ban az Észt Vöröskereszt érdemrendet, 1942-ben Aleksis Kivi-díjat kapott.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The marriage of Aino and Oskar Kallas Archiválva 2016. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben., Sirje Oleske, Estonian Literary Magazine, no 12, spring 2001, Retrieved 1 August 2016
- ↑ Sirje Olesk. The marriage of Aino and Oskar Kallas a Finnish bridge in reality, Estonian Literary Magazine, volume 12, 2001, ISSN 1406-0345 ELM. No 12. The marriage of Aino and Oskar Kallas. [2005. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. augusztus 10.)
- ↑ Chantal Bourgault Du Coudray, The Curse of the Werewolf : Fantasy, Horror and the Beast Within. London: I.B. Tauris, 2006. ISBN 9781429462655 (p. 112, 169)
- ↑ History – Hotel Arthur
- ↑ Aino Kallas Room – Hotel Arthur
- ↑ Restaurant Arthur – Hotel Arthur
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aino Kallas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Petri Liukkonen Kallas-életrajza
- Kallas IMDB-adatlapja
- Kai Laitinen: Aino Kallas 1897–1921: Tutkimus hänen tuotantonsa päälinjoista ja taustasta Helsinki: Otava, 1995. ISBN 951-1-13680-1
- Silja Vuorikuru: Aino Kallas – Maailman sydämessä. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura 2017. ISBN 978-952-222-424-8
- Életrajza a https://kansallisbiografia.fi oldalon
