Alacsony-Beszkidek

hegylánc Lengyelországban

Az Alacsony-Beszkidek - régies, de ma is használatban lévő magyar nevén: Sárosi határhegység - (lengyelül: Beskid Niski, szlovákul: Nízke Beskydy) Lengyelországban és Szlovákiában elterülő, a Középső-Beszkidek részét képező, a Nyugati- és a Keleti-Beszkidek közt hidat képező hegylánc, az Északkeleti-Kárpátok leginkább lealacsonyodó része.

Alacsony-Beszkidek
Beskid Niski (2).JPG
Magasság862 m
Elhelyezkedése
Alacsony-Beszkidek (Lengyelország)
Alacsony-Beszkidek
Alacsony-Beszkidek
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 29′ 00″, k. h. 22° 40′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 29′ 00″, k. h. 22° 40′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Alacsony-Beszkidek témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Tylicka-hágótól a Lupkowska-hágóig, légvonalban mintegy 75 kilométeren át terül el, lényegében a Duklai-hágó környékén.[1] Nyugaton részét képzik a Spalska Góra(wd) és a Tokarnya-tető(wd) hullámfalai, turisztikai szempontból azonban a Sadecki-Beszkideket(wd) is ide szokás sorolni. Keleten a Lupkowska-hágótól a Solinka-folyó(wd) mentén a Sanig terül el.[2] A legújabb mérések szerint legmagasabb pontja Szlovákiában a Busov(wd) 1002 méteren,[3] Lengyelországban pedig a Lackowa(wd) 999 (más mérés szerint 997) méteren. Korábban úgy tartották, hogy a Lengyel-Kárpátok legalacsonyabbja a hegység, a legmagasabb pontját is 900 méter alá mérték.[4]

Közigazgatásilag Szlovákiában az Eperjesi kerületet, Lengyelországban pedig a Kis-lengyelországi és a Kárpátaljai vajdaságot érinti. Az első világháború végéig Nagy-Magyarország, azon belül Sáros vármegye északi határát képezte. A hegységen túli, északra eső terület már Galícia része.

SzerkezeteSzerkesztés

A hegység fő tömegét a harmadidőszak végére lepusztult flis redők alkotják, így az Északkeleti-Kárpátok flis-övezetéhez tartozik. [1]

CsúcsaiSzerkesztés

Természeti környezetSzerkesztés

Az Alacsony-Beszkidek lengyelországi részén terül el 530 méteres tszf magasságban a 13 ezer hektáros Magura Nemzeti Park(wd) (Magurski Park Narodowy). A park valamivel több mint a fele erdő - dominásan fenyőfélékből, de a bükk is jelentős -, a többi rét, legelő és mocsár.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Gábris Gyula: Európa regionális földrajza. Budapest: Eötvös Kiadó. 2007. 152. o.  
  2. AZ ALACSONY BESZKIDEK. Turista magazin Kiskönyvtár, XCVII. évf. 8. sz. (1986. aug.)
  3. Földváry Z. Gábor: Geology of the Carpathian Region. New Jersey: World Scientific Publishing Company. 1988. 112. o. ISBN 9789971503451  
  4. Enyedi György: Lengyelország földrajza. Budapest: Gondolat Kiadó. 1967. 191. o.  
  5. General information. Magurski Park Narodowy (angolul) (2004) (Hozzáférés: 2020. máj. 29.)