Alekszandr Nyikolajevics Benois
Alekszandr Nyikolajevics Benois (oroszul: Александр Николаевич Бенуа; Szentpétervár, 1870. május 3. — Párizs, 1960. február 9.) festő, grafikus és műkritikus, a „L’art pour l’art” elmélet alapján a „Művészet világa” csoport ideológusa volt.
Alekszandr Nyikolajevics Benois | |
Alekszandr Nyikolajevics Benois portréja (Leon Szamojlovics Bakszt műve, 1898) | |
Született | Александр Николаевич Бенуа 1870. április 21.[1][2][3][4][5] Szentpétervár[6][7] |
Elhunyt | 1960. február 9. (89 évesen)[8][9][2][10][11] Párizs[12][7][13] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Anna Karlovna Benois |
Gyermekei |
|
Szülei | Camilla Cavos Nicolas Benois |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Sírhelye | Batignolles-i temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Nyikolajevics Benois témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésMűvészcsaládban született, apja, Nyikolaj Leontyejevics Benois (1813–1898) és bátyja, Leontyin Nyikolajevics Benois (1856–1928) építészek voltak. Alekszandr Nyikolajevics Benois a Szentpétervári Művészeti Akadémián tanult, de nem volt teljesen biztos abban, hogy folytatni akarja a családi hagyományt, így jogot is hallgatott.
Végül a művészelemélet, a művészettörténet és a művészetkritika lett az ő igazi szakterülete. Írt az orosz festőiskoláról, művészek életéről, munkásságáról. Értékesek memoárjai. 1896–98 és 1905–1907 közt Párizsban alkotott, itt kezdett akvarelleket festeni, itt ismerkedett meg az ekkor már idős Pavel Tretyjakovval.
Szergej Pavlovics Gyagilev és Leon Szamojlovics Bakszt társaságában alapította 1898-ban a Művészetek világa csoportot, végül mindhármukat leginkább az orosz balett szeretete tartotta össze, ennek jegyében szerkesztették Mir iszkussztva című művészeti folyóiratukat. Alekszandr Nyikolajevics Benois is sokat tett az orosz balettért díszleteivel, jelmezeivel. Munkássága a fiatalokra is nagy hatással volt a modern balett dekorációjának tervezésében, 1926 után már nem tért vissza hazájába, munkásságát Párizsban folytatta.
Legkiválóbbak díszletei, s a Puskin-kötetek illusztrációja. A 20. század elején világszínvonalra emelkedett orosz balettről gazdagon illusztrált monográfiát írt, több nyelvre lefordították, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban megtalálható e kötet 1945-ös angol nyelvű kiadása (Reminiscences of the Russian ballet / by Alexandre Benois ; transl. by Mary Britnieva. Reprint. London : Putnam, 1945. XIV, 414 p., 30 t. ill.).
Benois fia, Nicola Benois (más néven Nikolai Benois, oroszul Nyikolaj Alekszandrovics Benois), 1901-ben született Szentpéterváron és életét ő is a színházművészetnek szentelte, híres opera designer lett, díszletekért, jelmezekért hozzá fordultak a világ minden tájáról. Milánóban halt meg 1988-ban.[16][17]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2017. április 22.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Tate Galéria. (Hozzáférés: 2017. április 22.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. április 22.)
- ↑ Литераторы Санкт-Петербурга. ХХ век (orosz nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бенуа Александр Николаевич, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бенуа Александр Николаевич, 2015. szeptember 27.
- ↑ KulturNav (angol, bokmål norvég, svéd, finn, dán és észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12.
- ↑ Pompidou központ
- ↑ Owen, Bobbi. Costume Design On Broadway: Designers and Their Credits, 1915-1985. Greenwood Press: New York, 1987. 19. p.
- ↑ Nicola Benois életrajza (angolul)
Források
szerkesztés- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Élete, munkássága (oroszul)