Alexandre Astruc

francia filmrendező

Alexandre Astruc (Párizs, 1923. július 13. – Párizs, 2016. május 19.[14]) Louis Delluc-díjas francia filmrendező.

Alexandre Astruc
Született Alexandre Auguste Astruc
1923. július 13.[1][2][3][4][5]
Párizs 16. kerülete[6][4][7]
Elhunyt 2016. május 19. (92 évesen)[8][9][3][5][10]
Párizs 16. kerülete[7]
Állampolgársága francia[11][12]
SzüleiMarcel Astruc
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Louis Delluc-díj (1952)
  • Roger Nimier-díj (1976)
  • Paul Flat Prize (1980)
  • Louis Barthou Prize (1990)
  • René Clair Award (1994)
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1996. május 30.)[13]

A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandre Astruc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Az egyetemen irodalomtörténettel és angol nyelvvel foglalkozott. Mint újságíró a Le Combat, a L'Écran Français, valamint a La Nef és a Cahiers du Cinéma számára dolgozott. 1945 után a legnevesebb filmkritikusok egyike volt. 1948-tól önállóan dolgozott. 1965-ben szemmel látható deheroizáló (hősi jellemétől megfosztó) szándékkal komor tónusú partizántörténetet forgatott, melyet Magyarországon is vetítettek (Út a túlsó partra).

Munkássága szerkesztés

Regényíróként is felhívta magára a figyelmet (Szünidők). Az Objektif 49 alapítói közé tartozott, s szellemi irányítója volt annak a harcnak, amelyet a filmkritika a művészi francia filmért folytatott. Híressé vált kiáltványában megszövegezte a camera stylo elméletét, azt az igényt, hogy a filmrendező a kamerát írótollként használja a társadalmi valóság reális ábrázolására, s ne másodlagosan más műfajok termékeit ültesse át. Rendezői pályafutása kezdetén Marc Allégret asszisztense volt. Elméletével ellentétben munkái inkább esztétizáló finomságot, mint leleplező valóságlátást mutattak. Hasonlóképpen ellentmondásos, hogy egyes klasszikus művek adaptálásával is foglalkozott. Megfilmesítette Gustave Flaubert, Guy de Maupassant (Egy élet, 1958) egy-egy művét.

Filmjei szerkesztés

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 5.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  5. a b BnF források (francia nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  7. a b Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  8. Le Figaro (francia nyelven). Société du Figaro
  9. https://www.actualitte.com/article/culture-arts-lettres/alexandre-astruc-inventeur-du-concept-de-camera-stylo-s-est-eteint/65036
  10. Roglo
  11. http://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1386/sdf.2.1.47_1
  12. http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1386/sdf.2.1.47_1
  13. https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_026438, 2019. április 15.
  14. Le cinéaste et écrivain Alexandre Astruc est mort (franciául)

Források szerkesztés

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 56. old.

További információk szerkesztés

  • Filmkatalógus.hu
  • Fejezetek a filmesztétikából; vál., szerk. Zalán Vince, ford. Nyilas Vera et al.; Múzsák, Bp., 1985 (Kép, mozgókép, kultúra)