Ali Hámenei

Ali Hoszajni Hámenei (perzsául: علی حسینی خامنهای – Ali Ḥosayni H̱āmenei; Meshed, 1939. július 17. –) Irán legfelsőbb vezetője, azeri származású. Ruholláh Homeini ajatollah 1989-es halála után őt választották utódjának, azóta tölti be ezt a tisztséget.

Ali Hoszajni Hámenei
Irán ajatollahja
Hivatalban Hivatalba lépés: 1989. június 4.
Előd	Ruholláh Homeini
Utód	hivatalban
Katonai pályafutása
Csatái	irak–iráni háború
Született	1939. április 19. (84 éves) Meshed
Párt	Combatant Clergy Association Mértékletesség és Fejlődés Pártja (1979–1987)
Szülei	Khadija Mirdamadi Seyed Javad Khamenei
Házastársa	Mansoureh Khojaste Bagherzadeh
Gyermekei	Mojtaba Khamenei Seyyed Mostafa Khamenei Seyyed Masoud Khamenei Meysam Khamenei Boshra Khamenei Hoda Khamenei
Foglalkozás	államfő fakíh mardzsa politikus fordító író költő
Iskolái	Qom Seminary
Vallás	síita iszlám tizenkettes sía
Ali Hoszajni Hámenei aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ali Hoszajni Hámenei témájú médiaállományokat.

Életrajza

1939-ben, az északkeleti Meshedben, a második legnagyobb iráni városban született. Nyolcgyermekes, szerény körülmények között élő családban nőtt fel. Hittudós apját követve vallási tanulmányokat folytatott, s 1958-ban Kúmba, a vallásos tanulmányok központjába költözött, ahol Ruholláh Khomeini ajatollah radikális vallási vezető hűséges követője lett. 1963-ban az ajatollah száműzetésbe kényszerült, ő pedig otthon agitált a sah ellen. Emiatt többször megjárta a börtönt, ahol megkínozták és magánzárkába csukták.

Az 1979-es iszlamista forradalom után Khomeini belső körébe került, és védelmi miniszterként sikeres kapcsolatokat épített ki a hadsereggel és a Forradalmi Gárdával. 1981-ben – nagy többséggel – elnöknek választották. Népszerűségét csak növelte, hogy a szavazás előtt egy ellenzéki iráni szervezet merényletet kísérelt meg ellene, melyben a jobb keze maradandó bénulást szenvedett. Első intézkedése volt, hogy megszüntette a kormányfői tisztséget, így a legfőbb vallási vezető után a rendszer formailag második legbefolyásosabb politikusává vált. Khomeini 1989-es halála után megválasztották legfőbb vallási vezetővé.

Részt vett az irak–iráni háborúban is, és fontos szerepe volt abban is, hogy hagyta Irán elszigetelődését. Ez a folyamat 2005 után gyorsult fel, mivel ekkor lépett hivatalába Ahmadinezsád iráni elnök is, aki kitartott Irán urándúsítása mellett, amit a legtöbb állam, köztük az Amerikai Egyesült Államok rossz szemmel néz, mivel úgy gondolják, hogy az urándúsítás célja egy iráni atombomba. George W. Bush 2002-es beszédében Iránt a „gonosz tengelyéhez” sorolta. Hámenei egyetért az urándúsítással, viszont az ellenzék lázadozott Ahmadinezsád ellen, mivel a súlyos szankciókat nehezen bírja az ország amúgy is törékeny gazdasága. 2009-ben, az izraeli-palesztin háború alatt megtiltotta, hogy öngyilkos merénylők induljanak Iránból Izraelbe. A 2009-es iráni elnökválasztás során, először Ahmadinezsádot pártolta, majd amikor a tüntetések kezdtek eldurvulni a szavazatok újraszámlálását kérte, hogy ne folytatódjanak az utcai zavargások. Hatalma meggyengült a zavargások alatt, de meg tudta őrizni pozícióját.

Rábólintott a nagyhatalmakkal kötött, 2015-ben életbe lépett atomalkura, aminek következtében számos Irán elleni nemzetközi szankciót feloldottak.

2022-ben az ukrán-orosz konfliktus kapcsán többször kritizálta a "nyugatot" és az Egyesült Államokat. ("„Továbbra is a háború ellen vagyunk, elítéljük a civilek lemészárlását, az infrastruktúra tönkretételét az egész világon (…) Ám nem hasonlítunk a nyugatiakra, akik egy esküvői menet lebombázását terrorizmus elleni harcnak nevezik”.")

További információk

• Lopásért kézlevágás, hűtlenségért megkövezés járt Khomeini ajatollah Iránjában. Múlt-kor történelmi portál, 2017. június 2. (Hozzáférés: 2018. január 3.)

Előző uralkodó: Ruholláh Homeini

Irán ajatollah-ja 1989 –

Következő uralkodó: hivatalban