Alsó-Kemeneshát

Az Alsó-Kemeneshát a Kemeneshát Kám-Hosszúpereszteg vonaltól északra eső kistája (egyes szerzők Észak-Kemeneshátnak is nevezik), ismertebb neve a Cser.

Alsó-Kemeneshát
Elhelyezkedés Kemeneshát
HU microregion 3.3.11. Alsó-Kemeneshát.png

E vonaltól nyugatra található kistájat Felső-Kemeneshátnak (Hegyhátnak) nevezik.

Az Alsó-Kemeneshát átlagosan 6-8 km széles, hosszúsága körülbelül 30 km, magassága északkelet felé egyenletesen alacsonyodik, majd a Rába síkjába simul Marcaltőnél.

A Cser elnevezés onnan származik, hogy a kistáj területét valamikor hatalmas, összefüggő erdőség borította, melynek egyik maradványa a Farkas-erdő. Az utóbbi néhány évszázadban a kiterjedt erdőket szinte teljesen kiirtották, és helyükön (irtások) szántóföldek, szőlők, legelők jelentek, meg. A huszadik század második felétől kezdve a folyamat visszafordulni látszik, az elmúlt néhány évtizedben jelentős területen hagytak fel a mezőgazdasági tevékenységgel, majd az elhagyott területek fokozatosan újra újraerdősülnek.

Az Alsó-Kemeneshát vadállománya jelentős.

Fontosabb települések: Ostffyasszonyfa, Csönge, Egyházashetye, Ikervár, Sitke, Nagysimonyi, Tokorcs, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Vönöck, Kemenesmagasi.

NövényvilágaSzerkesztés

Az Alsó-Kemeneshát területén megél többek között a közönséges ternye (Alyssum alyssoides), a fehér hamuka (Berteroa incana), a gyapjas penészvirág (Filago arvensis), az apró lucerna (Medicago minima), a hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare), a kövi varjúháj (Sedum rupestre), a Tunica prolifera, a szürke gurgolya (Seseli osseum), illetve a vékony egércsenkesz (Vulpia myuros) is.[1]

ForrásokSzerkesztés

  1. [https://www.researchgate.net/publication/322280414_Apro_kozlemenyek Opuntia phaeacantha Engelm. a Nyugat-Dunántúlon / O. phaeacantha Engelm. in the West-Transdanubia (W Hungary)]. (Hozzáférés: 2019. december 15.)