Alszeghy Kálmán
Rőtfalvai Alszeghy Kálmán (Pest, 1852. november 7. – Budapest, 1927. szeptember 8.) magyar színész, énekes és operarendező.
Alszeghy Kálmán | |
Alszeghy Kálmán a századforduló táján | |
Született | 1852. november 7. Pest |
Elhunyt | 1927. szeptember 8. (74 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | operarendező |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alszeghy Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
„Temperamentuma és kitűnő zenei érzéke alkalmassá tette drámai és zenés előadások kisebb szerepeinek megformálására is. Az európai zenei szecesszió hazai elismertetője. ”
– Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Élete
szerkesztésSzínészettel 1871-ben kezdett foglalkozni, a következő évtől kezdve 1880-ig a Nemzeti Színház karénekese volt. 1881-től ügyelőként működött, majd operaházi segédrendező, 1888-tól rendező volt. 1892-től kezdve az Operaház főrendezője, egészen 1918-ig. Munkájának elismeréseként 1896-ban megkapta a koronás arany érdemkeresztet, 1909-ben pedig az Operaház örökös tagja lett.
Ő írta Máder Rezső Mályvacska c. balettjének a szövegkönyvét.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (39-1-118), 2010-ben újította fel a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.[1]
Főbb rendezései
szerkesztés- Strauss: Elektra
- Strauss: A rózsalovag
- Strauss: Salome
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Alszeghy Kálmán Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Leányfalu híres emberei
- Alszeghy Kálmán 30 éves operaházi jubileuma
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1939. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. I. kötet Aachs–Bálint Rezső. 454. hasáb.
További információk
szerkesztés- A százéves Operaház válogatott iratai. Szerk. Dés Mihály Km. Valkó Arisztid, Staud Géza. Magyar Színházi Intézet, 1984 ISBN 963-7601-85-6
- Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.