Főmenü megnyitása

Altheim osztrák város Felső-Ausztria Braunau am Inn-i járásában. 2019 januárjában 4933 lakosa volt.

Altheim
A Szt. Lőrinc-plébániatemplom
A Szt. Lőrinc-plébániatemplom
Altheim címere
Altheim címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Braunau am Inn-i járás
Irányítószám 4950
Körzethívószám 07723
Forgalmi rendszám BR
Népesség
Teljes népesség4839 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság363 m
Terület22,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Altheim (Ausztria)
Altheim
Altheim
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 15′, k. h. 13° 14′Koordináták: é. sz. 48° 15′, k. h. 13° 14′
Altheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Altheim témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Altheim a Braunau am Inn-i járásban
 
A régi városháza Altheim főterén
 
A Szt. Sebestyén-templom
 
A háborús emlékmű

Altheim Felső-Ausztria Innviertel régiójában fekszik, az Innvierteli-dombság és az Inn-völgy találkozásánál, a Mühlheimer Ache folyó mentén. Területének 11,1%-a erdő, 74,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 15 településrészt és falut egyesít: Altheim, Diepolding, Englwertsham, Gallenberg, Gaugsham, Kling, Lehen, Lüfteneck, Mauernberg, Schwaig, Stern, Wagham, Weidenthal, Weirading és Wolfegg.

A környező önkormányzatok: délkeletre Polling im Innkreis és Sankt Veit im Innkreis, délre Roßbach, délnyugatra Treubach, nyugatra Moosbach és Weng im Innkreis, északra Mühlheim am Inn, északkeletre Geinberg.

TörténeteSzerkesztés

Altheimet először 903-ban említik. 1581-ben V. Vilmos bajor herceg mezővárosi jogokkal ruházta fel. A település alapításától kezdve egészen 1779-ig Bajorországhoz tartozott, amikor azonban a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke következtében a teljes Innviertel Ausztriához került át. A napóleoni háborúk során 1809-ben a régiót a franciákkal szövetséges Bajorország visszakapta, majd Napóleon bukása után ismét Ausztriáé lett.

A köztársaság 1918-as megalakulásakor Altheimet Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; egy évvel később egyesítették a szomszédos Sankt Laurenz községgel. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához. Altheim 2003-ban kapott városi rangot.

LakosságSzerkesztés

Az altheimi önkormányzat területén 2019 januárjában 4933 fő élt. A lakosságszám 1971 óta nagyjából egy szinten maradt. 2016-ban a helybeliek 88,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,7% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 88,4%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 4% mohamedánnak, 4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (94,5%) mellett a horvátok (2,2%) és a bosnyákok (1,2%) alkották.

A lakosság számának változása:

 

LátnivalókSzerkesztés

  • a késő gótikus Szt. Lőrinc-plébániatemplom
  • a Szt. Sebestyén-templom 1634-ben épült egy pestisjárvány elmúltával
  • római élménymúzeum
  • római villa rustica Weiradingban

Híres altheimiekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Altheim (Oberösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)