Altomáré Iván
Altomáré Iván (Szentendre, 1894. június 16. – Budapest, 1976. július 23.) magyar közgazdász, miniszter.
| Altomáré Iván | |
| Született | 1894. június 16.[1] Szentendre |
| Elhunyt | 1976. július 23. (82 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | miniszter (1952. január 5. – 1956. július 30.) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (12/1-1-78)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Az I. világháborúban katona volt. Az orosz fronton hadifogságba esett. Részt vett a fehérgárdisták elleni harcokban, majd századparancsnokként harcolt. Megsebesült és egészségi okokból leszerelték. 1926-tól az élelmiszeripar, cukoripar területén különböző gazdasági vezető beosztásokban dolgozott. Moszkvában közgazdasági akadémiát végzett. Mint tartalékos tisztet, 1941-ben behívták a Vörös Hadseregbe, ahol az 50. hadtest tüzérségi ellátó részlegének parancsnokává nevezték ki. 1942-ben kőolajügyi megbízott volt Ufában. A II. világháború után különböző gazdasági vezetői tisztségeket töltött be. Magyarországra való visszatérése után, 1948-ban, tagja lett az MDP-nek. A Tejipari Igazgatóságon, majd a Belkereskedelmi Minisztériumban dolgozott (1949–50), miniszteri osztályfőnök (1950), élelmezési miniszterhelyettes (1951), 1952. január 5-től nyugdíjazásáig (1956. július 30-áig) élelmezésipari miniszter volt.
Emlékezete szerkesztés
Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található. (12-1-1-78)[4]
