Amatőrcsillagászat

Az amatőr csillagász olyan személy, akinek nincsen csillagász végzettsége, illetve a más tudományos területeken szerzett tudását hasznosítja a csillagászat terén és végez kutatásokat, tudományos munkákat. Ide tartoznak azok is, akik a csillagászattal komolyabban (vagy hobbi szinten) foglalkoznak és ezért a tevékenységükért fizetést nem kapnak. A csillagászat több területén is komoly szerepük van az amatőr csillagászoknak, munkájuk kiegészíti a szakcsillagászok munkáját, nélkülük számos rendkívül fontos felfedezés sem jöhetett volna létre. Ilyen területek például a meteor-, üstökös-, szupernóva- és változócsillag-észlelés, holdfelszíni tranziens jelenségek észlelése, fogyatkozások észlelése, ismeretterjesztés, csillagászattörténet, napóraépítés.

Amatőr csillagászok figyelik a Perseidák meteorraj hullását egy nyári estén
Saját gyártású Dobson-távcső, az amatőr csillagászok kedvelt műszere

Magyarországi amatőr csillagászat

szerkesztés

Magyarországon az amatőr csillagász mozgalom nagyon sokat köszönhet Dr. Kulin Györgynek, aki 1946-ban megalakította a Magyar Csillagászati Egyesületet, amely sajnos csak 1949-ig működhetett.

A későbbiekben, majd a Kádár-rendszerben Kulin továbbra is segítette az amatőr csillagászokat, sokuknak segített befejezni a saját csiszolású távcsőtükröket. Hasonló tevékenységet fejtett ki Szentmártoni Béla, aki 1956-ban kezdett fényerős távcsőtükrök csiszolásával foglalkozni, a következő évtizedekben mintegy száz (100–250 mm átmérőjű) tükröt készített megrendelésre. Főleg a mélyégobjektumok és kettőscsillagok megfigyelése foglalkoztatta. A hasonló érdeklődésűek számára megszervezte az Albireo Amatőrcsillagász Klubot (1971), amely később országos hatáskörűvé vált.

A magyarországi amatőr és szakcsillagászok egyesülete a Magyar Csillagászati Egyesület, amely 1989-ben alakult újjá szervezi a különböző észlelések összegyűjtését, megjelenteti a Meteor című folyóiratot, valamint a Meteor Csillagászati Évkönyvet.

Az Albireo Amatőrcsillagász Klub - rövidítve AAK - különböző szervezeti keretekben legrégebben működő magyar amatőrcsillagászati szervezet. 1971–1992 között Albireo Amatőrcsillagász Klub, 1992–2009 között Albireo Amatőrcsillagász Klub és Klímamegfigyelő Hálózat Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, 2009-től AAK - Albireo Amatőrcsillagász Klub Közhasznú Egyesület néven tevékenykedett. Az Albireo Amatőrcsillagász Klub adta ki a három évtizeden át a sok száz amatőrcsillagász több ezer megfigyelését tartalmazó Albireo című folyóiratot; az amatőrcsillagászati észleléseket az internet világában már portálján, elektronikusan teszi közzé.

A vidéki amatőrcsillagászok számos más egyesületben fejtik ki tevékenységüket, amelyek listáját az Amatőrcsillagászat című honlap tartalmazza.

Amatőr csillagász rendezvények

szerkesztés

Az amatőr csillagász egyesületek gyakran szerveznek rendezvényeket: Ismeretterjesztő programok az érdeklődők számára, ifjúsági táborok, amatőr csillagász találkozók, szakmai programok.

Az amatőrcsillagászat ágai

szerkesztés

Vizuális megfigyelés

szerkesztés

Az égbolt látnivalóinak távcsövön keresztül történő megfigyelése.

Vizuális észlelés

szerkesztés

Ha a megfigyelt égitestről, jelenségről leírást (naplót) vezetünk, észlelésről beszélünk. Az észlelési anyagokat megfelelő helyre beküldve, tudományos célra is felhasználható adatokat gyűjthetnek az amatőrcsillagászok.

Asztrofotózás

szerkesztés

Csillagászati objektumok fotózása (fényképezőgéppel vagy külön erre a célra gyártott CCD-vel). Kedvelt, de nagy eszközigényű tevékenység.

Adatgyűjtés, programszerű kutatómunka

szerkesztés

Amatőrcsillagászati eszközökkel tudományos színvonalú munkát is végezhetünk. Tipikus területek a meteorok és változócsillagok észlelése, (a változócsillagok fénygörbéit nagyrészt amatőrök fénymérései alapján készítik el) kisbolygó-, üstökös- szupernóva-, újabban exobolygó-keresés, égitestek fedéseinek megfigyelése. Az amatőrök által gyűjtött megfigyelési adatokat a tudományos kutatómunka is felhasználja. Napjainkban gyakran segítenek amatőrök a nagy mennyiségű anyag átnézését igénylő programokban, ilyen például a GalaxyZoo, melynek keretében nagy mennyiségű galaxist osztályoznak.

Távcsőépítés

szerkesztés

Régen az optikai eszközök nehéz beszerezhetősége és magas ára motiválta az embereket távcsöveik házilagos elkészítésére. Manapság a nagy tömegben gyártott, olcsó távcsövekhez könnyen hozzájuthatunk. Napjainkban az amatőrök inkább különleges távcsöveket építenek önállóan, például: nagy fényerejű Dobson-távcsövet, összehajtogatott fényútú Yolo-távcsövet.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés