Amerikai Magyar Népszava

amerikai magyar hetilap

Az Amerikai Magyar Népszava című hetilapot New York-i nyomdászok alapították, 1899 decemberében, 1904-től Berkó D. Géza napilappá fejlesztette, és 1927-ben bekövetkezett haláláig szerkesztette. Az újság 1948-ban beolvadt az 1891-ben alapított, cleveland-i Szabadság című újságba, és ezzel egyidejűleg Amerikai Magyar Népszava Szabadság címmel hetilappá vált. A kilencvenes években Kálnoky Gyula tulajdonában is hetilapként működött, Nádai Éva szerkesztette. 2004-től Bartus László lett a szerkesztője, majd 2005-ben Kálnoky Gyula neki adta el a lapot. Az újság a következő tíz évben nagy fejlődésen ment át, a magyarországi sajtó kiválóságainak írásai jelentek meg benne (Ungvári Tamás, Molnár Gál Péter, Vámos Miklós, Megyesi Gusztáv, Föld S. Péter, Majláth Mikes László, Buják Attila, stb.), online kiadása révén Magyarországon is ismertté vált. Az idős amerikai magyar generáció kihalásával a nyomtatott kiadás 2019. január 1-től megszűnt,[1] de az újság jogfolyonossága nem szakadt meg, online formában működik tovább.[2]

Amerikai Magyar Népszava Szabadság
Adatok
Formátum 41-58 cm

Ország Amerikai Egyesült Államok
Alapítva 1891 (Szabdság)
Tulajdonos Bartus László
Kiadó Olivia Media and Publishing Corporation
Főszerkesztő Bartus László (2003–)
Nyelv magyar, angol
Politikai ideológia szociáldemokrácia
Székhely 180 Walnut St. Montclair NJ, 07042 USA

OCLC 2257472
ISSN 1087-1373
Az Amerikai Magyar Népszava weboldala

TörténeteSzerkesztés

Az New York-i magyar nyomdászok tudatosan választották meg a címet a magyarországi Népszava analógiájára, ezzel jelezték a szociáldemokrata eszmeiséggel való elkötelezettségüket, 1904-ben napilappá alakította át Berkó D. Géza, aki 1899-től haláláig, mintegy 28 évig szerkesztette. Nagy szükség volt a magyar nyelvű lapokra, hiszen 1870-től kezdve folyamatos volt a magyarországi kivándorlók létszámának növekedése, akik segítségért, útbaigazításért az ismeretlen 'Új Világban' a magyar nyelvű lapokhoz fordultak. Jól tudta ezt Berkó D. Géza, mellette volt az egyleti élet fellendítésének is, meggyőződése volt, hogy a magyarok csak akkor boldogulnak Amerikában, ha a magyar a magyart segíti. Az 1888-ban alapított New York-i Önképzőkörnek, amely nagy mértékben hivatott volt a magyar kultúrát ápolni, vezetői közt ott találjuk Cukor Mór, Farkas Vilmos, Kozma Arthur, Klein Lajos, Sipos Hermann, Kolozsi Jenő, Winter Miklós, Hacker Jenő, Klein Zsigmond mellett Berkót is. 1910-ben kiadták az Amerikai Magyar Népszava 10 éves jubileumi kötetét, az írások színe-javával és illusztrációkkal.

A mára nyomtatott formában megszűnt Amerikai Magyar Népszava megjelentek többek között Molnár Ferenc, Márai Sándor, Fejtő Ferenc és Faludy György írásai is. 1948-ban egyesült a Kohányi Tihamér által alapított, az Ohio állambeli Clevelandben megjelent Szabadsággal, Amerikai Magyar Népszava Szabadság címen fut, hetente jutott el az amerikai magyarokhoz, s bármely más országban élő magyarhoz.

SzerkesztőiSzerkesztés

KiadványokSzerkesztés

  • Az Amerikai Magyar Népszava díszalbuma : 1899-1909 / szerk. Berkó D. Géza. Budapest, Dörner-Heimberg, 1910, 352 o., [6] t. ill.
  • Az Amerikai Magyar Népszava jubileumi díszalbuma : 1899-1909 / szerk. Berkó D. Géza. [New York] [N.Y.] : Berko D.G., cop. 1910. 404 o., [3] t. fol. ill.
  • Berko Képes Újságja. New York : 1916-1920. 1. évf. 1. sz. (1916)-5. évf. 52. sz. (1920)
Folytatás: Képes Világlap. New York, N.Y. 1921, New York, 1921

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rólunk. Amerikai Népszava. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
  2. Zrt, HVG Kiadó: Elindult az Amerikai Népszava online (magyar nyelven). hvg.hu, 2010. december 20. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)

ForrásokSzerkesztés