Értékcsökkenés

(Amortizáció szócikkből átirányítva)

Értékcsökkenés (amortizáció) a befektetett javak (immateriális és tárgyi eszközök) elhasználódásának, műszaki – gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke. Az amortizáció nem csupán az eszközök avulásának, kopásának kifejezője, hanem a befektetett tőke visszanyerésének módja is. A számvitelben ugyanis az értékcsökkenést a költségek között számoljuk el, ezzel is kifejezve, hogy az eszköz értéke nem egyszerre, hanem a termelés során folyamatosan megy át az új termék értékébe.

Egy átlagos jármű értékcsökkenése 20 év alatt

Különbség van az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás fogalma között. Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része, amit költségként számolnak el. Ebből következik, hogy nem minden értékcsökkenés válik értékcsökkenési leírássá.[1]

Az értékcsökkenési leírásSzerkesztés

Az értékcsökkenési leírás meghatározásához különféle amortizációs módszerek állnak rendelkezésünkre. Ezek közül a legáltalánosabban használt módszerek a lineáris, a degresszív (csökkenő) és a progresszív (késleltetett) leírás.

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a tartós használat, a folyamatos fizikai és erkölcsi avulás miatt fokozatosan elvesztik értéküket, és ezt költségként kell elszámolni. Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának a pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része, amelyet költségként számolnak el.

Terv szerinti értékcsökkenésSzerkesztés

A terv szerinti értékcsökkenés meghatározásához az eszköz üzembe helyezésekor meg kell határozni az eszköz hasznos élettartamát, maradványértékét és az amortizáció elszámolásának módját.

A bekerülési értéknek (beszerzési árnak, illetve előállítási költségnek) tekintjük azt a ráfordítást, amely az eszköz létesítése, megszerzése, üzembe helyezése miatt az üzembe helyezésig, vagy a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető.

Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja.

A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani.

Az értékcsökkenés elszámolása az amortizálandó érték után történik, amely a bekerülési érték és a maradványérték különbözete. Az értékcsökkenési leírás értéke az amortizálandó érték és a leírási kulcs szorzata.

Alkalmazható módszerek az értékcsökkenés kiszámításához:

  • Lineáris leírás: az elhasználódás éveire azonos összegű értékcsökkenést számolnak el. Az évenkénti összeg meghatározása leírási kulcs segítségével történik. Ennél a módszernél azzal a feltételezéssel élnek a szakemberek, hogy az elhasználódás teljesen egyenletes.
  • Degresszív leírás estén a korrigált bekerülési érték egyenetlenül kerül felosztásra a hasznos élettartamra, olyan módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával folyamatosan csökken.
  • Progresszív leírás estén a korrigált bekerülési érték egyenetlenül kerül felosztásra a hasznos élettartamra, olyan módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával folyamatosan nő.

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai (2013)
  • 2000. évi C. törvény A számvitelről
  • tankonyvtar.hu

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés