Ancsel Éva

Ancsel Éva (Budapest, 1927. május 23. – Budapest, 1993. május 1.) állami díjas magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Ancsel Éva
Született	Ancsel Éva 1927. május 23. Budapest
Elhunyt	1993. május 1. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár
Kitüntetései	SZOT-díj (1986)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/18-1-82)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancsel Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ancsel Éva emléktáblája egykori lakhelyén, a Benczúr utca 12. szám alatt

Életpályája

1945–1950 között az ELTE filozófia-társadalomtudomány-lélektan szakán tanult. 1950-től közgazdasági technikumokban, 1960-tól tanítóképző intézetben, 1968-tól a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított. 1970-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK) Filozófia Tanszékének adjunktusa, 1974-től docense, 1978-tól egyetemi tanára volt. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1990-től rendes tagja.

Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

Ancsel Éva és Gimes Imre író sírja Budapesten a Farkasréti temetőben

Munkássága

Első versei 1957-ben jelentek meg. Műveiben az etika és a történelemfilozófia érintkezési pontjait kutatta, illetve egy filozófiai antropológia kimunkálásán dolgozott. Esztétikai és történelemfilozófiai munkássága mellett fontosak etikai tanulmányai, amelyek oktatók nemzedékeinek gondolkodását befolyásolták. Fontos szerepe volt a középiskolai filozófiaoktatás létrejöttében és az általános filozófiai műveltség elterjedésében.

Megjelent művei

• Művészet, katarzis, nevelés. Budapest, Tankönyvkiadó 1970.
• Töredékek az emberi teljességről. (esszék) Budapest, Magvető, 1976. ISBN 963-270-351-0
• Történelem és alternatívák. A cse­lekvés válaszútjai. (tan.) Budapest, Kossuth, 1978. ISBN 963-09-1139-6
• Írás az éthoszról. (tanulmányok) Budapest, Kossuth, 1981. ISBN 963-09-1803-X
• Polémia a történelemmel. Esszé Walter Benjaminról, Budapest, Kossuth 1982. ISBN 963-09-2126-X
• Három tanulmány [tart.: A szabadság dilemmái, A megrendült öntudat mítoszai, Írás az éthoszról], 1983;
• Éthosz és történelem. Budapest, Kossuth, 1984. ISBN 963-09-2486-2
• A tudás éthoszáról : a tudás etikai feltételei : akadémiai székfoglaló, 1985. december 5. Budapest, Akadémiai, 1986.
• Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról. Budapest, Kossuth, 1986. ISBN 963-09-3000-5
• Százkilencvennégy bekezdés az emberről. (aforizmák) Budapest, Kossuth, 1987. ISBN 963-09-3189-3
• Száznyolcvankét új bekezdés az emberről. (aforizmák) Budapest, Interart, 1989. ISBN 963-01-9981-5
• Az aszimmetrikus ember. Budapest, Kossuth, 1989. ISBN 963-09-3341-1
• Bekezdések az emberről, 1987–1991. (esszék) Budapest, Hibiszkusz, 1991. ISBN 963-7529-01-2
• Lélek, idő, emlékezés.Budapest, T-Twins, 1992. ISBN 963-7977-23-6 (a könyvön hibás ISBN szerepel: 963-7577-23-6)
• Ancsel Éva utolsó bekezdései 1993. Budapest, Pesti Műsor Lap- és Kvk., 1993. ISBN 963-7529-04-7
• Az ember mértékhiánya (Akadémiai székfoglaló - 1991. február 28.) Budapest, Akadémiai, 1993. ISBN 963-05-6533-1
• Az élet mint ismeretlen történet. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 1995 (Kísértések). ISBN 963-7978-46-1

Díjai

• A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1977)
• A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1983) – Több évtizedes kiemelkedő pedagógiai és filozófiai munkásságáért, az utóbbi években publikált magas színvonalú esszéköteteiért.
• SZOT-díj (1986)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Ancsel Éva témában.

• Ancsel Éva-idézetek
• Kortárs magyar írók

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája