Angeli Lambert (Isztimér, 1916. december 10.Budapest, 1971. május 9.)[1] kertészmérnök, növénynemesítő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). Angeli Márton[2] solymári és Angeli András[3] biai esperes plébánosok testvére.

Angeli Lambert
Angeli Lambert munkásságát bemutató poster az Eucarpia 2016-os, kecskeméti konferencián
Angeli Lambert munkásságát bemutató poster az Eucarpia 2016-os, kecskeméti konferencián
Született Angeli Lambert
1916. december 10.
Isztimér
Elhunyt 1971. május 9. (54 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása agrármérnök

ÉleteSzerkesztés

A bakonyi Isztiméren született 1916-ban, egy 16 gyermekes földműves családban, ő volt a hetedik gyermek. Édesapja Angeli Márton földműves, édesanyja Winkler Teréz. Isztiméren végezte alsó fokú iskoláját, majd a székesfehérvári Cisztercita Gimnáziumban érettségizett. 1937-től 1940-ig a Kertészeti Akadémián folytatott tanulmányokat.[4] Közben 1938-tól katona volt és hadifogságot is szenvedett.[5] A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanársegédje 1944-től, majd az Agrártudományi Egyetem Kert és Szőlőgazdaság-tudományi Karának adjunktusa, később a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola docense.[6]

Csehszlovákiában 1963-ban a zöldséghajtatás, paprikatermesztés és a felsőfokú oktatás tanulmányozására tett utazást. 1965-től haláláig a Kertészeti Kutató Intézet főmunkatársa volt.

MunkásságaSzerkesztés

A budatétényi Kertészeti Kutató Intézetben növénynemesítési kutatásokat folytatott. A szabadföldi termesztés vonatkozásában végzett állománysűrűségi kísérletei bebizonyították, hogy minden zöldségfaj területi igényét egyénileg kell meghatározni. Máig meghatározóak a szakaszos vetésre vonatkozó kísérletei, melyek a szaporítási időpontok kiválasztásával az össztermés mennyiségét 20–40 százalékban voltak képesek befolyásolni. Hiánypótló Paprikatermesztés című könyve 1958 és 1968 között három kiadást ért meg. Paprikanemesítésben a legnagyobb eredménye a csípősségmentes fehér paprika (Cecei fajta) létrehozása, melyet az ország vetésterületének 60%-án termeltek. Ez után lett világhírű a magyar fehér paprika. További fajtákat is nemesített, például a Csokros csüngő és a Csokros felálló.[4], melyek termesztését a tanszék budai telepén kezdte.

A paprikanemesítés mellett az üvegházi és melegágyi gombatermesztés lehetőségeit is tanulmányozta, így a termelőknek a téli időszakra is gazdaságos üzemeltetési lehetőséget dolgozott ki. Hasonló célból végezte cikória-hajtatási kísérleteit is.

Gyakorlati és elméleti munkássága elismeréseként 1952 őszén a mezőgazdasági tudományok kandidátusi fokozatát nyerte el. 1971-ben Fleischmann Rudolf emlékplakettel tüntették ki. Aktív muzsikus volt, a kollégáiból, barátaiból szervezett kamarazenekarral rendszeresen házimuzsikáltak. A zenekar nem akárkikből állt: Angeli Lamberten kívül Domokos János professzor, Andrásfalvy András, Koródi László és Mercz Árpád játszott benne.[5]

1981-ben Soroksáron, a Kertészeti és Szőlészeti Egyetem kísérleti telepén mellszobrot állítottak Angeli Lambertnek.[7]

MűveiSzerkesztés

  • Üzemi zöldségtermelés. Többekkel. Budapest, 1952.
  • Kertészeti öntözéstan. Többekkel. Budapest, 1954, 4. kiad. 1958.
  • A gyepkockás paprikatermesztés. Budapest, 1955.
  • Paprikatermelés. Budapest, 1955, 4. átd. kiad. 1968.
  • Zöldséghajtatás. Somos Andrással. Budapest, 1956. 228 lap
  • Zöldségtermesztés. Többekkel. Budapest,, 1956, 408 oldal
  • Kertészeti ismeretek. Horváth Józseffel, Hullai Lajossal. Budapest, 1957.
  • A paprika termesztése. Budapest, 1958. 44 lap
  • Paprikatermesztés (Az étkezési paprika termesztése). Budapest, 1959. 168 lap
  • Korszerű csiperketermesztés. Somos Andrással. Budapest, 1960. 188 lap
  • A fajta és az ültetési időpont hatása a növényházi paprikahajtatás gazdaságosságára. Budapest, 1966. 30 lap
  • Zöldségtermesztés. Kresch Józseffel. Budapest, 1961, 5. kiad. 1964.
  • A fajta és az ültetési időpont hatása a növényházi paprikahajtatás gazdaságosságára. Budapest, 1966.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Angeli Lambert a névponton.
  2. Angeli Márton - plébános. Szolgált az 1946–1962 közti időszakban. A Fejér megyei Isztiméren született, szülei Angeli Márton és Winkler Teréz voltak. Solymárra 1946-ban került. 1933-ban szentelték pappá Székesfehérvárott, Csepelen volt káplán, majd Érden hitoktató, 1938–1943 között Szigetújfalu, 1943–1946 között pedig Pilisborosjenő plébánosa volt. Egyik hajdani ministránsa visszaemlékezése szerint szigorú, de népszerű pap volt. Az ő idejében nagyon sokan voltak ministránsok: 1948 és 1952 között gyakorlatilag száz körüli létszámban voltak solymári gyerekek a ministráns testület tagjai.[1][halott link]
  3. Angeli András (Isztimér, 1913. július 1.– Solymár, 1983. április 8.), 1948-tól 1971-ig volt a biai Szent Anna-templom plébánosa. Életrajza: Biatorbágy honlapja. Hírességek. [2] Archiválva 2020. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. a b Zatykó Lajos: Paprikanemesítés Angeli Lambert nyomdokain. Élet és Tudomány. 2016. 29. szám. 916-919 oldal
  5. a b Élet és Tudomány, 2016. július 15. 29. szám - Arcképével.
  6. Szépzöld: Angeli Lambert, a különös nevű nagy kertész
  7. „1981, Budapest XX., Péteri major, Botanikus Kert, Dr. Angeli Lambert, bronz” In: Gerzson Péter (1957–2015) szobrászművész emlékkiállítása, 2017. február 18.

ForrásokSzerkesztés