Wikipédia

Angyalosi Gergely

(1953) irodalmár

Angyalosi Gergely (Budapest, 1953. április 2. –) Széchenyi- és József Attila-díjas magyar kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Angyalosi Gergely
Született1953. április 2. (71 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar[2]
Foglalkozása
  • irodalomkritikus
  • egyetemi oktató
  • irodalomtörténész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1972–1977)
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterületmagyar irodalom
Tudományos fokozataz irodalomtudományok kandidátusa (1993)
A Wikimédia Commons tartalmaz Angyalosi Gergely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

1972-1977 között az ELTE BTK magyar-francia szakos hallgatója volt. 1981-ben bölcsészdiplomát szerzett.

1974 óta publikál kritikákat, tanulmányokat. 1977-1978 között vendéghallgató volt a párizsi École Normale Supérieure-ön. 1978-1980 között az ELTE BTK 20. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tudományos továbbképzési ösztöndíjban vett részt. 1980-1981 között szabadúszó nyelvtanár volt. 1981-1984 között a világirodalmi tanszéken volt aspiráns. 1984-ben a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd főmunkatársa lett; 1992 óta osztályvezetője. A Debreceni Egyetem etika és esztétika tanszékvezető egyetemi tanára.

Fontosabb kutatási területe a 20. századi magyar kritika története, a mai francia irodalomélmélet, valamint az 1950-es évektől számított francia filozófiai irányzatok.

Művei szerkesztés

  • A lélek lehetőségei. Líra és szubjektumelmélet összefüggései a század eleji Magyarországon; Akadémiai, Bp., 1986 (Irodalomtörténeti füzetek, 114.)
  • Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről; vál., szerk. Angyalosi Gergely; Budapest Főváros XI. Ker. Polgármesteri Hivatal–Maecenas, Bp., 1990
  • Roland Barthes, a semleges próféta; Osiris, Bp., 1996 (Horror metaphysicae)
  • A költő hét bordája; Latin Betűk, Debrecen, 1996
  • Kritikus határmezsgyén; Csokonai, Debrecen, 1999 (Alföld könyvek, 4.)
  • Múlt jövő időben. Írások Bodnár György 75. születésnapjára; szerk. Angyalosi Gergely; Universitas, Bp., 2003
  • Romtalanítás. Kritikák, esszék, tanulmányok; Kijárat, Bp., 2004
  • Ignotus-tanulmányok. Közelítések az "impresszionista" kritika problémájához; Universitas, Bp., 2007 (Klasszikusok)
  • Irodalom a forradalomban. Emlékülés az MTA Irodalomtudományi Intézetében, 2006. október 5.; szerk. Angyalosi Gergely; Universitas, Bp., 2008
  • A minta fordul egyet. Esszék, tanulmányok, kritikák; Kijárat, Bp., 2009
  • Rejtett fényforrások; Kijárat, Bp., 2015
  • Dekonstrukció és esztétika; Kronosz, Pécs, 2018 (Thienemann-előadások)
  • Az állandó és a változó. Tanulmányok és kritikák; MIT, Bp., 2020 (MIT füzetek)

Műfordításai szerkesztés

  • Jacques Derrida–Immanuel Kant: Minden dolgok vége; ford. Angyalosi Gergely, Mesterházi Miklós, Nyizsnyánszky Ferenc; Századvég–Gond, Bp., 1993 (Horror metaphysicae)
  • Jacques Derrida: A szellemről. Heidegger és a kérdés; ford. Angyalosi Gergely, Babarczy Eszter; Osiris, Bp., 1995 (Horror metaphysicae)
  • Jolanta Jastrzębska: Tragikus és groteszk alakok a kortárs magyar irodalomban; ford. Angyalosi Gergely; Nemzetközi Hungarológiai Központ, Bp., 2001 (Officina Hungarica, 10.)

Díjai, kitüntetései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. ↑ http://kulter.hu/2016/01/az-alfold-dij/

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Angyalosi_Gergely&oldid=25914282”