Anion

negatív töltésű ion

Anionnak nevezzük a negatív töltésű ionokat.

Negatív töltést akkor kap egy részecske, ha több elektron található benne, mint proton. Az elektrontöbblet lehet egy vagy több, e szerint az anionok töltése is lehet egyszeres vagy többszörös. Általános jelölésük: A, A2−, An− stb.

A negatív (és a pozitív) töltésű ionok között is vannak egyatomosak (mint például a Cl- kloridion, O2- oxidion stb.), és vannak többatomosak (ún. összetett vagy molekulaionok, például SO2−4szulfát, CO2−3 karbonát).

A többatomos ionok zöme szerves vegyület (pl.: CH3COO acetát, (COO)2-2 oxalát).

Ionok önmagukban nem, vagy csak extrém körülmények között (pl.: plazmaállapotban) fordulnak elő. Az ionok gyakoribb előfordulási formái:

Az önmagában álló ion ritka, nagyon hamar elveszti töltését, vagy egy ellenkező töltésű ionnal reakcióba lép. A magányos ionok gyakran képeznek szabad gyököket.

Az anion görög szó, felmenőt jelent. Michael Faraday-től származik az elnevezés, aki az elektrolízissel kapcsolatos elnevezések kérdésében barátjához, William Whewell(en) történészhez fordult.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 18. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források szerkesztés

Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés