Anisognathus melanogenys
Az Anisognathus melanogenys a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Anisognathus melanogenys | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Anisognathus melanogenys (Salvin & Godman, 1880) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Anisognathus melanogenys témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Anisognathus melanogenys témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Osbert Salvin és Frederick DuCane Godman írták le 1880-ban, a Poecilothraupis nembe Poecilothraupis melanogenys néven.[3]
Előfordulása
szerkesztésDél-Amerika északi részén, Kolumbia területén, a Sierra Nevada de Santa Marta hegységben honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi erdők és magaslati cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 18 centiméter.[5]
Életmódja
szerkesztésGyümölcsökkel táplálkozik, valószínűleg rovarokat is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésElterjedési területe kicsi és az egyedszáma is csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 17.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 17.)