Főmenü megnyitása

Anton Mahnič (vagy: Antun Mahnić; Kobdilj, Osztrák–Magyar Monarchia, ma: Szlovénia, 1850. szeptember 6.Zágráb, Szlovén–Horvát–Szerb Állam, 1920. december 14.); krki püspök.

Anton Mahnič
Anton Mahnič mint Krk sziget püspöke (hivatalos képe 1900 körül)
Anton Mahnič mint Krk sziget püspöke (hivatalos képe 1900 körül)

Születési név Anton Mahnič
Született 1850. szeptember 14.
Kobdilj (plébánia Štanjel Gorica Osztrák–Magyar Monarchia, ma: Szlovénia)
Elhunyt 1920. december 14. (70 évesen)
Zágráb (Szlovén–Horvát–Szerb Állam, ma: Horvátország)
Sírhely Krk Cathedral
Nemzetiség szlovén szlovén
Munkássága
Felekezet római katolikus egyház

Hivatal Krki püspök
Hivatali idő 18961920
Elődje Andrej Šterk (vagy: Marija Andrija Sterk (1894-1896)
Utódja Josip Srebrnič (1923-1961)
Elődje Franjo Anijan Feretić (1880-1893)
Utódja Karmelo Zazinović (1962-1989)
Elődje Ivan Josip Vitezić (1854-1877)
Utódja Josip Bozanić (1989-1997)
Utódja Župan Valter (1998-)
Anton Mahnič a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Mahnič témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Nyilvános működéseSzerkesztés

Anton Mahnič Kobdiljban 1850. szeptember 14-én, mély vallásos szülőktől született. A Štanjeli plébánia templomában részesült a keresztelésen. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte, pappá szentelték 1874. Gorica székesegyházában, a doktori fokozatot 1881 Bécsben szerzett. Nevelő a szemináriumban és előadó a teológián; különböző beosztásai voltak Goriziában. Ebben az időszakban aktívan bekapcsolódik a szlovén társadalmi és politikai életbe, kritizálva a liberalizmust és a liberális katolicizmust. Megindítja a katolikus folyóiratot Rimski katolik (=Római katolikus) 1889-ben. Határozott és néha éles fellépéseiért a liberális ellenségei „Nevihta s Krasa” („Zivatar a Karszttól”) nevezték.[1]

IrodalomSzerkesztés

Mahnič már fiatal korában verseket és prózát írt. 1884 Gorizia püspöki Folium periodicum című hivatalapnak szerkesztője lett. Latin nyelven Paedagogogica (1881 do 1889) nevelő leveleket írt. Akkor már irodalmi kritikát is gyakorolta: először latin nyelven, 1889-től pedig szlovén nyelven „Rimski katolik”-ban (1889-1896). Írt irodalmi kritikát is, amivel az egyik (keresztény) oldalról viharos sikert aratott, másrészt pedig (a liberális oldalról) heves elutasításban részesült.[2]

PüspökSzerkesztés

1896. évében Krki püspök lett. Rögtön vallási közösségeket szervez összekötve a katolikus sajtótevékenységgel, összekötve nyomdával Kurykta Krk városában. Itt kezdi 1901. esztendejében kiadni egy közös havilapot horvát és szlovén papoknak szentségimádásra Sanctissima Eucharistia (=Legszentebb Oltáriszentség); amely 1911. évében a Svećenička zajednica (=Papi Közösség) nevet veszi fel, mert a szlovénok saját folyóiratot szerkesztenek Vzajemnost. (=„Szolidáritás”) Két püspökségi zsinatot hívott össze: 1901-ben és 1911-ben. Legfontosabbak keresztény filozófiai folyóiratai Hrvatska straža za kršćansku prosvjetu 1903. (=Horvát őr a keresztény műveltség számára). Egyidőben kezdeményezi a horvát katolikus egyetemisták lapjait és szervezeteit az egész Monarhija területén. Így 1905-ben megjelenik az egyetemisták lapja Luč (folyóirat - Fény). Valószínűleg ennek a következménye volt „Az első horvát katolikus összejövetel” Zágrábban, 1900.; ennek odaadó résztvevője volt Mahnič püspök is. Mahnič legfontosabb szorgalmazásai az ifjúság nevelése és találkozásaik voltak. E célból szerette volna ha letelepednének püspökségében don Bosconak szaléziánusai; mégsem telepedtek le az ő püspökségében, hanem más vidéken a Gorizia érsekségben: Rovinjba (1913-1956) és Fiuméba (1918). Zágrábban 1906. alakulásuk éve „Horvát Katolikus Akadémiai Társaság "Domagoj", 1909. alakul „Horvát Katolikus Diák szövetség”, mint ernyőszervezete az ifjúsági szervezeteknek.

Később megszervezi „Pijevo društvo” (Pius szövetsége), Zágrábban 1908., akinek a lapja Jutro (Reggel) később különböző katolikus értelmiségiek csoportja gyülekezik e hetilap körül és egyesültek egységes mozgalommá – Hrvatski katolički pokret (Horvát katolikus mozgalom – HKP), melynek alapszervezete volt a „Hrvatski katolički narodni savez” (HKNS – Horvát katolikus népi szövetség) alapítva Zágrábban 1910.

Mahnič püspök elsődleges célja volt terjeszteni és megvédeni a katolikus hitet és erkölcsi elveket a nyilvánosság előtt és a társadalomban, amely erősen áthatódott a növekvő liberalizmussal és szekularizációval. Ezt tette először Szlovéniában Gorizián. Ugyanolyan hévvel folytatta mint Krki püspök, de Horvátországban több sikerrel. Ezért mondja róla Ignacije Radić életrajzában róla: „Mahnić Szlovéniának sokat adott, de Horvátországnak – mindent!”

Halála és tiszteleteSzerkesztés

Az első világháború után az olasz hatóságok elűzték Mahničot Krk városából Frascatiba Rómánál. Súlyosan megbetegedett rákban, elmegy Zágrábba, ahol a szentség hírében hal meg 1920. december 14. Elsődlegesen a Mirogojon temetik el, azután hamvait áthelyezik a Zágrábi Ksavéri Szent Ferenc templomba, majd 2002. a krki katedrálisba.[3]

Boldoggáavatási eljárásaSzerkesztés

Halálának 93. évfordulóján, 2013. december 14. a Krki Nagyboldogasszony nevű katedrálisban ünnepi szentmisével kezdődött az eljárás, hogy boldoggá és szentté avassák. Az ünnepséget Valter Župan, a Krki püspök vezette. Mahnić püspök boldoggáavatási eljárásának megnyitásán jelen volt a Rijekai érsek Ivan Devčić, Poreč-Pulai püspök Dražen Kutleša, Koperi püspök Jurij Bizjak, valamint ötven pap és számos hívő. A boldoggáavatási eljárás megnyitásán jelen volt még páter Božidar Nagy, boldog Ivan Merz posztulátora, aki Mahnić püspökkel szoros kapcsolatban volt. Merz az első boldog, aki Mahnić Katolikus mozgalmához tartozott.[4]

MűveiSzerkesztés

  • Acta curiae episcopalis Veglensis, 1898-1918 (I-XXI)
  • Acta et Decreta I. Sinodi Veglensis, Veglae 1901.
  • Acta et Decreta II. Sinodi Veglensis, Veglae 1911.
  • Dr. Anton Mahnič, Več luči, Iz »Rimskega katolika« zbrani spisi, uredil dr. Aleš Ušeničnik, Ljubljana 1912
  • Folium periodicum Archidieceseos Goritienssis, Gorica (Gorizia)
  • Hrvatska Straža, Časopis namijenjen filozofiji i drugim znanostima, Krk-Senj 1903-1918
  • Katoliški obzornik, Izdaja »Leonova družba« v Ljubljani, 1897-1906 (I-X).
  • Rimski katolik, Urejeval in izdajal dr. Anton Mahnič, profesor bogoslovja v Gorici, 1889-1896, (I-VIII), Gorica.
  • SS. Eucharistia, Vestnik »Duhovnikov častivcev«, slovenskih in hrvatskih, Krk, 1902-1910 (I-IX) (slovenski, hrvaški in latinski članki).
  • Svećenička zajednica pod zaštitom Presv. Srca Isusova, Glasilo diecezanskih udruga hrvatskog i slovenskog svećenstva i Družbe Svećenika Klanjalaca, Krk, 1911-1918 (I/X/-VIII/XVII/).

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Krišto, Jure: Hrvatski katolički pokret (1903. – 1945.), Zagreb, 2004., ISBN 953-6258-64-1.
  • Krišto, Jure: Prešućena povijest. Katolička Crkva u Hrvatskoj politici 1850.-1918., Zagreb, 1994., ISBN 9531690464 9789531690461.
  • Sinjeri, Josip: "Biskup Antun Mahnić i Hrvatski katolički pokret", Riječki teološki časopis, Rijeka, 15 (2007.), 2 (30), 551 - 587.
  • Bozanić, Antun: Biskup Mahnić: Pastir i javni djelatnik u Hrvata, Analecta croatica Christiana, 26, Zagreb, 1991. ISBN 86-397-0205-5
  • Enciklopedija Slovenije s.v.
  • Janež, Stanko: Pregled slovenske književnosti, Maribor, 1978.
  • Klemenčič, Drago: "Il Cristocentrismo del Vescovo Anton Mahnič", exercitatio, Pontificia universitatis Lateranensis, 1970
  • Koblar, France: Simon Gregorčič – njegov čas, življenje in delo, Ljubljana, 1962
  • Matijević, Zlatko: "Biskup Mahnić i talijanska okupacija otoka Krka (1918-1920)". Croatica Christiana periodica 25 (2001), old. 149-171.
  • Meglič, Mateja: »Čuvar s Jadrana« - škof Anton Mahnič med prvo svetovno vojno, diplomska naloga, Univerza v Ljubljani, 2007 na sistory.si
  • Radić, Ignacije. Doktor Anton Mahnič, biskup krčki, Slavonska Požega, 1940
  • Toljanić, Antun. Antun Mahnić, biskup krčki, Krk, 2005

JegyzetekSzerkesztés

  1. [1] Mateja Meglič, »Čuvar s Jadrana«, diplomska naloga 2007, Univerza v Ljubljani
  2. [2] Aleš Ušeničnik: Mahnič Anton, pisatelj, kulturni filozof, škof. (Slovenski biografski leksikon)
  3. [3]
  4. http://ivanmerz.hr/krk-otvoren-proces-beatifikacije-biskupa-antuna-mahnica/

Külső hivatkozásokSzerkesztés