Antun Barac

horvát irodalomtörténész, kritikus

Antun Barac (Grižane, 1894. augusztus 20.Zágráb, 1955. november 1.), horvát irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Antun Barac
Született1894. augusztus 20.[1][2]
Elhunyt1955. november 1. (61 évesen)[1][2]
Zágráb
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • kritikus
  • egyetemi oktató
  • fordító
IskoláiZágrábi Egyetem
SírhelyeMirogoj temető
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

1917-ben szerzett diplomát a zágrábi filozófiai karon, majd Sušakban dolgozott gimnáziumi tanárként. 1918-ban doktorált Vladimir Nazor költészetéről szóló disszertációjával.[3] 1930-tól a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karának professzora. 1926-ban a „Jugoslavenska njiva” folyóirat szerkesztőségének tagja, 1925 és 1933 között a „Mladost” folyóirat szerkesztője volt. 1947-től a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja volt.[3] Számos tudományos kiadást és antológiát szerkesztett, Vladimir Nazorral pedig középiskolai tankönyveket írt. Az 1950/51-es ciklusban az egyetem rektora. A rektori ciklus után a Zágrábi Egyetem rektorhelyettese volt.[3]

Munkássága szerkesztés

Enigmatikusként és költőként kezdett írni. A művészet, és különösen az irodalom feladatáról és jelentéséről a „Naša književnost i njezini historici” (Irodalmunk és történetírói, Jugoslavenska njiva, 1923) és „Između filologije i estetike” (Filológia és esztétika között, Savrenemik, 1929) című esszéiben ismertette nézeteit.[4] Az irodalomtörténet szerinte egyúttal a szellem, az atmoszféra és az időfilozófia, de mindenekelőtt a maga teljességében megragadva az életesemények története, benne a legértékesebb meghatározóval, az emberrel.[4] Hangsúlyozta, hogy egy irodalomtörténeti tanulmánynak meg kell mutatnia, mennyire lüktet az élet egy irodalmi alkotásban. Barac az irodalom művészetét egy bizonyos történelmi kontextusba helyezi, és azt tézist fogalmazza meg, hogy a nagy és kis nemzetek irodalmának értékelése során eltérő kritériumokra van szükség. Ezeket a posztulátumokat több horvát (és néhány szerb, valamint szlovén) író munkásságának elemzésében, különösen monográfiáiban (Vladimir Nazor, 1918; August Šenoa, 1926; Vidrić, 1940; Mažuranić, 1945) konkretizálta, de írt kevésbé ismert írókról is.[4] Nagyobb tanulmányaiban nyilvánult meg irodalomtörténeti módszere teljes mértékben: az irodalmi teljesítmény elemzésében a pozitivistától az esztétikai értékelésig különféle módszertani eljárások figyelembevételével és alkalmazásával, egyfajta eklektikus módszerrel sikeresen kapcsolta össze a hagyományos eljárásokat a modern irányzatokkal.[4] Összességében jelentősen hozzájárult a kortárs horvát irodalomtudományhoz, különös tekintettel a horvát irodalom helyére az európai irodalomban.[3]

Főbb művei szerkesztés

  • Vladimir Nazor, Zagreb, 1918.
  • Knjiga eseja, Zagreb, 1924.
  • August Šenoa: studija, Zagreb, 1926.
  • Ilirska knjiga, Beograd, 1931.
  • Mirko Bogović, Zagreb, 1933.
  • Članci o književnosti, Zagreb, 1935.
  • Dr Antun Radić u hrvatskoj književnosti: predavanje u Pučkom sveučilištu dne 29. siječnja 1937., Zagreb, 1937.
  • Notes sur les Francais dans la litterature de l'Illyrisme, Gap, 1938.
  • Hrvatska književna kritika, Zagreb, 1938.
  • Vidrić, Zagreb, 1940.
  • Književnost i narod: (viták és esszék), Zagreb, 1941.
  • Mažuranić, Zagreb, 1945.
  • Veličina malenih: sastavci o književnosti i književnicima, Zagreb, 1947.
  • Bjelinski u hrvatskoj književnosti, Zagreb, 1948.
  • Putopisi Adolfa Vebera, Zagreb, 1950.
  • Hrvatska književnost od Preporoda do stvaranja Jugoslavije: knjiga I.: književnost ilirizma, Zagreb, 1954.,
  • Hrvatska književnost od Preporoda do stvaranja Jugoslavije: knjiga II.: književnost pedesetih i šezdesetih godina, Zagreb, 1960.
  • Jugoslavenska književnost, Zagreb, 1954.,
  • Nekrolog nepriznatome, Zagreb, 1954.
  • Problemi književnosti, Beograd, 1964.
  • Rasprave i kritike, Beograd, 1964.
  • Bijeg od knjige, Zagreb, 1965.
  • Članci i eseji, Zagreb, 1968.
  • Književnost Istre i Hrvatskog primorja, Zagreb-Rijeka, 1968.
  • KZSTG, Jasenovac, 1978.
  • I nisi sam, Osijek [etc.], 1985.
  • O književnosti, Zagreb, 1986.

Emlékezete szerkesztés

Új-Zágráb egyik terét róla nevezték el.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  2. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. a b c d Egyetem
  4. a b c d Hrvatska enciklopedija

Források szerkesztés