Grižane-Belgrad

falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében

Grižane-Belgrad falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vinodolhoz tartozik.

Grižane-Belgrad
Grižane-Belgrad látképe
Grižane-Belgrad látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségVinodol
Jogállásfalu
PolgármesterIvica Crnić
Irányítószám51244
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség818 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság248 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 10″, k. h. 14° 43′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 10″, k. h. 14° 43′ 05″
A Wikimédia Commons tartalmaz Grižane-Belgrad témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Fiumétól délkeletre, Crikvenicától 4 km-re északkeletre, meredek sziklák alatt fekszik. Területe rendkívül gazdag vizekben, művelhető földekben és jól védhető fennsíkokban.

Története szerkesztés

Területe már a bronzkorban és a vaskorban is lakott volt. A Grižane település feletti 250 méter magas sziklacsúcson állt egykor Grižane (Belgrad) vára, mely a Frangepánok idején a Vinodol egyik fő stratégiai védelmi létesítménye volt. A vár 1288-ban, a vinodoli törvénykönyv születése idején már állt. Maradványaiból látható, hogy a szabálytalan négyszög alaprajzú volt, sarkain hengeres tornyokkal. A vár feltehetően a Vinodoli völgyet sújtó 1323-as földrengésben súlyosan megrongálódott. A grižanei birtok később a Zrínyieké lett, Zrínyi Péternek 360 jobbágya volt itt. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben Bécsújhelyen kivégezték a várat császári parancsra Gall zenggi alkapitány kifosztotta. Később Zrínyi Miklósnak a császár hűségén maradt fia Zrínyi Ádám visszakapta. Miután 1691-ben ő is elesett a szalánkeméni csatában örökös hiányában birtoka a magyar kamarára szállt, majd az osztrák kamaráé lett, de kijavítás hiányában állapota egyre romlott. A vár falai évszázadokig ellenálltak az enyészetnek, azonban néhány évvel ezelőtt az egész déli oldala megcsúszott és a hegy lábánál látható kőhalmazzá vált.

Belgrad falu területét 1462-ben kapták adományként a crikvenicai pálosok. Crikvenica ekkor még csak Grižane kikötője volt. 1463-ban ide és a szomszédos Grižanébe helyezték a modrus-korbáviai püspökség vinodoli káptalanjának székhelyét. A kanonokok házai a település nyugati részén álltak egészen a 15. század végéig. A keleti rész volt a jobbágyok faluja és a nyugati résznek mintegy előtelepüléseként szolgált. A házak előtt haladt el a nép által Belgradnak nevezett várba vezető út. A faluban kis templom romjai találhatók és több glagolita felirat is előkerült. Belgrad lakói később kitelepültek, így a falu mára elnéptelenedett.

A településnek 1857-ben 2632, 1910-ben 3931 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Crikvenicai járásához tartozott. A két háború között Jugoszlávia része volt. 1941 tavaszán olasz csapatok szállták meg és április 10-én német és olasz gyámság alatt létrejött a Független Horvát Állam. 1943 őszén az olasz kapitulációt követően német csapatok szállták meg. 1945 áprilisában szabadult fel és ismét Jugoszlávia, majd a független Horvátország része lett. 2011-ben 934 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
2632 3151 3294 3501 3789 3931 3394 2773 1689 1581 1295 1197 987 889 840 934
 
Grižane várának romjai
 
Giorgio Giulio Clovio emlékműve

Nevezetességei szerkesztés

  • Grižane (népi nevén Belgrad, régi magyar nevén Grizsán) várának romjai a falu feletti 250 méter magas hegyen. Az egykor négy saroktornyos várból mára csak a két északi saroktorony egy része áll.
  • Grižane 1599-ben Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg egyhajós épület volt, homlokzata felett harangtoronnyal. 1906-ban V. Rauscher tervei szerint két új hajóval bővítették, de ennek következtében elveszítette gótikus építészeti jegyeit és historikus jelleget kapott. A templom kincstárában értékes gótikus és barokk felszerelési tárgyakat őriznek. Keresztelőútján glagolita felirat látható.
  • Belgrad Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a Belgrad feletti fennsíkon található. A templom bejárata felett, mely a harangtorony alsó részén vezet át hosszú glagolita felirat látható, mely a templom építéséről és építőiről emlékezik meg. A templomot 1640-ben bővítették és hosszabbították, egyúttal szentélyét északi irányba tájolták. A régi szentélyből a bejárattól jobbra nyíló oldalkápolna lett. A templom elé két emelet magas harangtornyot építettek. Az 1611-ből származó régi kápolnát beépítették az új templomba. Az oltár a 18. században készült. A templom alatti sírboltban a környék jeles lakói temetkeztek.
  • Badanj várának romjai[4] a Tribalj - Crikvenica út fölött találhatók. A várnak ovális alaprajza van, két védőfal gyűrűvel. Az épületegyüttesből fennmaradt egy jó állapotú torony egy ciszternával. Rétegezett faragott törmelékkőből épült. Építésének első szakasza a liburn limes a 4. században történő megerősítésének idejéből származik, amikor a Tarsatica - Senia utat ellenőrizte. A 6. és 8. század között bővítették, majd később a katonai-politikai hatalmi központjává (zsupánsági vár) vált. Jelentőségét a 13. században veszítette el, amikor elhagyták. Az 1321-es földrengés romba döntötte. Az erőd különlegességei a keleti részén található, jól megőrzött latrinák, amelyek megerősítik e menedékhely jelentőségét a liburniai limes rendszerében, amelyben veszély esetén sok embernek kellett egyidejűleg tartózkodni.[5]
  • Környéke vadászok és sziklamászók paradicsoma.
  • A településen több mint százéves tamburazenekar működik.

Híres emberek szerkesztés

Itt született 1498-ban Giorgio Giulio Clovio (Juraj Julije Klović) korának egyik legnevesebb miniatúra festője.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Grižane-Belgrad témájú médiaállományokat.

Jegyzetek szerkesztés