Antun Bauer (érsek)

zágrábi érsek

Antun Bauer (Breznica, 1856. február 11.Zágráb, 1937. december 7.),[3] horvát katolikus pap, teológus, filozófiai író, akadémikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora, Zágráb érseke.

Antun Bauer
Erzbischof Anton Bauer 1914 Mosinger.png
Született 1856. február 11.[1][2]
Breznica (Horvátország)
Elhunyt 1937. december 9. (81 évesen)
Zágráb
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása
  • teológus
  • filozófus
  • katolikus pap
  • politikus
Tisztsége
  • címzetes érsek (1911. január 20. – )
  • katolikus püspök (1911. január 29. – )
  • katolikus érsek (1914. április 26. – )
Zágráb érseke
Vallása római katolikus egyház
Szentelők
  • Rafael Merry del Val (főszentelő)
  • Domenico Taccone-Gallucci (társszentelő)
  • Uberto Maria Fiodo (társszentelő)
Szentelt püspökök
Dominik Premuš1915
Josip Lang1915
Josip Marušić1915
Anton Akšamović1920
Kvirin Klement Bonefačić1923
Franjo Salis-Seewis1926
Josip Marija Carević1929
Ivan Starčević1932
Alojzije Stepinac1934
Viktor Burić1935
Josip Antun Ujcić1937
Társszentelt püspökök
Lajčo Budanović1927
A Wikimédia Commons tartalmaz Antun Bauer témájú médiaállományokat.

Élete és munkásságaSzerkesztés

Egy nem túl gazdag, a nyugat-magyarországi Cinfalváról Horvátországra visszatelepült horvát család tizenöt gyermeke közül a harmadikként, egyben első fiúként született.[4] Apja a Varasd melletti zamlakai Erdődy-birtokon egy tejgazdaságban dolgozott. Az általános iskolát Jasztrebarszkán kezdte, ahol apai nagyszülei éltek, de második osztályos korában visszatért Varasdra, ahova szülei költöztek.[4] Varasdon járt gimnáziumba, melyet aztán 1875-ben Zágrábban fejezett be, ahol teológiát kezdett tanulni. Teológiatanára Josip Stadler külföldre (Rómába, vagy Louvainba) kívánta küldeni a tehetséges fiút, de ő Budapestre ment, és ott szentelték pappá 1879. július 27-én. [5] Ezután Bécsben tanult, és ott szerzett teológiai doktorátust 1883-ban.[3]

1882-ben visszatérve Zágrábba hitoktató lett. 1884 és 1887 között a zágrábi Klasszikus Gimnáziumban tanított, majd 1887-től a Zágrábi I. Ferenc József Egyetem Teológiai Karának professzora volt,[3] ahol filozófiát és apologetikát tanított. Már 1886-ban, 30 évesen szerkesztette az érsekség által kiadott „Katolički list” című vallásos folyóiratot.[5] Egyetemi tanári tevékenysége idején kezdett foglalkozni filozófiai művek írásával. 1892-ben jelent meg „Naravno bogoslovje” (Természetteológia), majd két évvel később „Obća metafizika ili ontologija” (Általános metafizika vagy ontológia), 1897-ben pedig „Wundtov metafizički sustav” (Wundt metafizikai rendszere) című műve.[5] Ez utóbbival akadémiai tagságát is megalapozta. 1896-tól az akadémia levelező, 1899-től pedig rendes tagja volt.[3]

Az 1905/1906-os ciklusban a teológiai kar dékánja, 1906/1907-es ciklusban a zágrábi egyetem rektora lett.[3] Aktívan részt vett a politikai életben (1885-1911) az ellenzékben a Jogpárt országgyűlési képviselőjeként, majd a horvát-szerb koalíción belül a jobboldali csoport képviselőjeként tevékenykedett.[3] Skolasztikus módszertan alkalmazásával kortárs foglalkozott filozófiai problémákkal, közben vallásos folyóiratokban publikált, filozófiai és teológiai értekezéseket írt. 1911-ben a megromlott egészségű Posilović érsek koadjutorává nevezték ki, Posilović halála után pedig 1914-ben zágrábi érsek lett.[5]

Érsekségének kezdeti időszakára esett az első világháború és az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása. Mély hitű és őszinte jámbor ember volt. Neki köszönhető, hogy a háború miatt 1915-ben bezárt római Szent Jeromos Pápai Horvát Intézet 1924-től újra működik. Ünnepélyesen nyitotta meg 1925-ban az első Horvát Eucharisztikus Kongresszust Zágrábban[3] és aktívan részt vett a Horvát Királyság millenniumi ünnepségén. Akšamović diakovári püspökkel közösen Zágrábban papi szemináriumot és gimnáziumot építtetett. Támogatta a Karitász újraalapítását. Az 1935-ös választások után Bauer érsek személyesen tiltakozott Pál régenshercegnél a horvát lakosság elleni erőszak ellen, hangsúlyozva, hogy az ilyen cselekmények ellentétesek az erkölcsökkel, és üldözésnek minősítette őket. Életének utolsó éveiben az öröklési joggal rendelkező koadjutor érsek, Alojzije Stepinac vette át a Zágrábi főegyházmegye valódi vezetését, aki még nehezebb és drámaibb évek elé nézett, mint elődje. Bauer érsek 1937. december 7-én hunyt el Zágrábban.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Područje materijalizma
  • Naravno bogoslovje,
  • Teodiceja ili nauka o razumskoj spoznaji Boga,
  • Wundtov metafizički sustav,
  • Obća metafizika ili ontologija.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  2. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  3. a b c d e f g Hrvatska encikopedija
  4. a b Macan 149. o.
  5. a b c d Macan 150. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Egyetem: Antun Bauer. www.hosting.unizg.hr (Hozzáférés: 2022. márc. 26.)
  • Macan: Ivan Macan: Antun Bauer - filozof i nadbiskup. Obnovljeni Život : časopis za filozofiju i religijske znanosti, LIV. évf. 2. sz. (1999) 149–158. o. Hozzáférés: 2022. márc. 26.
Előző
Posilovics György
zágrábi érsek
1914 – 1937
Következő
Alojzije Stepinac