Aperanat

egyiptomi hükszosz uralkodó

Aperanat (Aper-Anati) Alsó-Egyiptom hükszosz uralkodója volt az i. e. 17. század közepén. Jürgen von Beckerath szerint a XVI. dinasztia második uralkodója volt, a XV. dinasztia hükszosz királyainak vazallusa,[5] Kim Ryholt azonban a második átmeneti korról írt 1997-es tanulmányában kifejti véleményét, mely szerint a XVI. dinasztia független thébai uralkodókból állt i. e. 1650–1580 között,[4] ennek megfelelően Aperanatot a XV. dinasztia egyik korai, talán második uralkodójának tartja. Ezzel az elemzéssel Darrell Baker és Janine Bourriau is egyetért,[6][7] mások, köztük Stephen Quirke azonban nem.[8]

Aperanat
Aper-Anati
előd
egyiptomi fáraó
utód
Szemken (Ryholt) vagy Anather (von Beckerath)
XV. dinasztia (?)
Szekirhar (Ryholt) vagy Szemken (von Beckerath)

Aperanat szteatit szkarabeusza, ma a londoni Petrie Múzeumban.[1][2][3]
Aperanat szteatit szkarabeusza, ma a londoni Petrie Múzeumban.[1][2][3]

Nomen
S38q
N25
Z2
aprra
n
tii

ḥq3-ḫ3swt ˁpr-ˁntỉ
Heka-haszut Aperanat
„Az idegen földek uralkodója; Anat pora”[4]

EmlítéseiSzerkesztés

Aperanat egyetlen ismert említése egy barna zsírkő szkarabeuszpecséten maradt fenn, mely ma a londoni Petrie Múzeumban található.[1][9] Ezen neve előtt a heka haszut, azaz „az idegen földek uralkodója” cím szerepel, amelyet kizárólag a korai hükszosz uralkodók viseltek. Ryholt ez alapján a XV. dinasztia második uralkodójaként azonosította Aperanatot, bár hozzátette, hogy ez csak feltételezéseken alapul.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Flinders Petrie: Scarabs and cylinders with names (1917), online, pl. XXI, n. 15.1
  2. Scarab of 'Aper-'Anati, A Petrie Múzeum katalógusa
  3. Aperanat szkarabeusza a Digital Egypt weboldalán
  4. a b c K. S. B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  5. Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, p. 120–121.
  6. Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 378
  7. Janine Bourriau, Ian Shaw (editor): The Oxford history of ancient Egypt, chapter The Second Intermediate Period, Oxford University Press, Oxford 2003, ISBN 0-19-280458-8
  8. Stephen Quirke, Marcel Maree (editor): The Second Intermediate Period Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6
  9. Geoffrey Thorndike Martin: Egyptian administrative and private-name seals, principally of the Middle Kingdom and Second Intermediate Period, Griffith Institute 1971, ISBN 978-0900416019, p. 30, No. 318

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aperanat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.