Aranycinege
Az aranycinege (Auriparus flaviceps) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó Auriparus nem egyetlen faja.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Auriparus flaviceps (Sundevall, 1850) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranycinege témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranycinege témájú médiaállományokat és Aranycinege témájú kategóriát. |
RendszerezéseSzerkesztés
A fajt Carl Jakob Sundevall svéd zoológus írta le 1850-ben, az Aegithalus nembe Aegithalus flaviceps néven.[3]
AlfajaiSzerkesztés
- Auriparus flaviceps acaciarum (Grinnell, 1931) – az Amerikai Egyesült Államok délnyugati része (délkelet-Kalifornia, dél-Nevada, délnyugat-Utah, nyugat-Arizona, délnyugat-Új-Mexikó) és Mexikó északnyugati része;
- Auriparus flaviceps ornatus (Lawrence, 1851) – az Amerikai Egyesült Államok déli része (délkelet-Arizona, dél- és közép-Új-Mexikó);
- Auriparus flaviceps flaviceps (Sundevall, 1850) – Mexikó északnyugati része;
- Auriparus flaviceps lamprocephalus (Oberholser, 1897) – Mexikó északnyugati része;
- Auriparus flaviceps sinaloae (A. R. Phillips, 1986) – Mexikó északnyugati része;
- Auriparus flaviceps hidalgensis (A. R. Phillips, 1986) – Mexikó északi középső része.
ElőfordulásaSzerkesztés
Az Amerikai Egyesült Államok déli és Mexikó északi részén honos. Természetes élőhelyei a sivatagok, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
MegjelenéseSzerkesztés
Testhosszúsága 11 centiméter, testtömege 5-8 gramm.[5]
ÉletmódjaSzerkesztés
Alapvetően rovarevő, de ősszel és télen bogyókat is fogyaszt. Általában márciustól júniusig költ, de éghajlati körülményektől függően akár februártól szeptemberig is kiterjedhet a költési időszak.
Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 3.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
További információkSzerkesztés
- Képek az interneten a fajról
- [1] Ibc.lynxeds.com (angolul)
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
