Az aranylile (Pluvialis apricaria) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Aranylile
Kapustarinta.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 forint
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Lilefélék (Charadriidae)
Alcsalád: Lileformák (Charadriinae)
Nem: Pluvialis
Faj: P. apricaria
Tudományos név
Pluvialis apricaria
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranylile témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranylile témájú médiaállományokat és Aranylile témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Charadrius nembe Charadrius apricarius néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Pluvialis apricaria albifrons
  • Pluvialis apricaria apricaria[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

A Brit-szigetektől Skandinávián keresztül Észak-Oroszországig költ, ősszel délre vonul a tengerpartokra, de megtalálható a szárazföld belsejében is. Természetes élőhelyei a nyílt tundrák, mocsarak, lápok és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, március-április és szeptember-december hónapokban a vonulása idején.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 26-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 67-76 centiméter, testtömege 160-280 gramm.[5] Nászruhában a hasa és a torka fekete, nyugalmi tollruhája barna, sárgás pöttyökkel.

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokkal és lárváikkal, férgekkel és más gerinctelenekkel táplálkozik.[5]

SzaporodásaSzerkesztés

A hím a levegőben táncot lejt, és közben énekével csábítja a tojót. csésza alakú fészkét alacsony fűbe a földre rakja, ahonnan belátja a környéket. Fészekalja 3-4 tojásból áll, amin 27-30 napig kotlik, a fiókák fészekhagyók.[5]

 
A tojásai

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint forint.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  3. a b Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés