Arpad
Arpad (valószínűleg a mai Tell Rifaat város, Szíriában) egy ősi arámi újhettita város északnyugat-Szíriában, Aleppótól északra. Az arámi Jahan állam székhelye volt, amit Yakhani Gusi alapított az időszámításunk előtti 9. században.[1] Jahan állam Azaztól délre és Hamától északra terült el.[2]
| Arpad | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szíria |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 36° 28′ 21″, k. h. 37° 05′ 41″Koordináták: é. sz. 36° 28′ 21″, k. h. 37° 05′ 41″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arpad később az Urartu Királyság egyik legnagyobb vazallus városává vált. IE 743-ban, az Asszír - Urartu háború alatt, III. Tukulti-apil-ésarra Újasszír király miután Samsatnál legyőzte II. Szarduri seregeit, a várost is ostrom alá vette. De Arpad városa nem adta meg magát egykönnyen. Tukulti-apil-ésarrának három évébe tellett, mire elfoglalta Arpadot, miután azonnal lemészároltatta a lakosságot, a várost pedig elpusztítatta.[3] Később Arpad tartományi székhely lett.[4]A valószínűleg Arpad városára épült Tell Rifaat városban a mai napig találunk nyolc méter magas falakat.[5]
A várost a Héber Biblia is több helyen említi:
- A királyok második könyve 18:34; 19:13
- Izajás könyve 10:9; 36:19; 37:13
- Jeremiás könyve 49:23;
Régészet szerkesztés
A Tell Rifaat ásatás ovális alakú, 250 × 233 méter. Ebből a fő fellegvár 142 × 142 méter, legmagasabb pontja 30 méter magas. Az ásatást körülvevő fal mintegy két kilométer hosszú.
Az ásatáson az University of London vagy a Institute of Archeology csapatai dolgoztak. Az 1956-os első szemrevételezés után Tell Rifaatot két részletben, 1961-ben és 1964-ben tárták fel. A csapatot M. V, Seton Williams vezette.[6][7]
Az Institute of Archaeology munkatársai 1977-ben ismét régészeti felmérést végeztek Tell Rifaat környékén.[8]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Lipinsky, Edward (2000).
- ↑ Lipinsky, 2000, p. 99.
- ↑ Healy, Mark (1992).
- ↑ Kipfer, Barbara Ann (2000).
- ↑ Lipinsky, 2000, p. 529.
- ↑ M. V. Seton Williams, Preliminary Report on the Excavations at Tell Rifa'at, Iraq, vol. 23, no. 1, pp. 68-87, 1961
- ↑ M. V. Seton Williams, The Excavations at Tell Rifa'at: 1964 Preliminary Report on, Iraq, vol. 29, no. 1, pp. 16-33, 1967
- ↑ John Matthers, Tell Rifa'at 1977: Preliminary Report of an Archaeological Survey, Iraq, vol. 40, no. 2, pp. 119-162, 1978
Lásd még szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- P. A. Clayton, The Coins from Tell Rifa'at, Iraq, vol. 29, pp. 143–154, 1967
- Alan R. Millard, Adad-Nirari III, Aram, and Arpad, Palestine Exploration Quarterly, vol. 105, pp. 161–164, 1973