Asseria

Asseria, egy illír alapokon épített ókori római város volt Horvátországban, Benkovac közelében a mai Zára megyében.

Asseria
Asseria ősi falai
Alapítás	i. e. 5. század
Megszűnés	6. század
Oka	avar támadás
Lakói	illírek, rómaiak
Ország	Horvátország
Elhelyezkedése
Asseria Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 00′ 40″, k. h. 15° 40′ 00″44.011111111111, 15.666666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Asseria témájú médiaállományokat.

Fekvése

Asseria romjai Észak-Dalmáciában, a Benkovachoz tartozó Podgrađe településtől délre 1 km-re találhatók.

Története

Asseriát még a rómaiak előtt az illírek egyik törzse a liburnok építették az i. e. 4. vagy az 5. században. A legújabb kutatások egy, az i. e. 5. századból származó régebbi sánc maradványait tárták fel az északi sánc területén, amely tört kövekből, kötőanyag nélkül épült. A rómaiak az i. e. 2. század közepén szállták meg ezt a vidéket és az itt talált erődített településeket átvéve tovább erősítették. Asseria fejlettsége a legjelentősebb római városokéval vetekedett. Központját a fórum képezte, ahol a középületek álltak és az itt élt mintegy két- háromezer lakos kényelmét vízvezeték szolgálta. Asseria a birodalom bukása után is lakott maradt. Utolsó építményei a 6. században épültek. A folyamatos hitéletet az ókortól máig fennmaradt kis Szentlélek templom igazolja. Az ókori várost valószínűleg a 6. században a térséget elözönlő avarok és szláv segédnépeik támadása pusztította el.

Leírása

Az itteni romokról a 18. század végén a velencei utazó Alberto Fortis számolt be először, aki akkor lelkesedésében el is határozta, hogy majd egyszer ásatni visszatér a területre. Ezt követően a 19. század végén 1898-ban érkeztek ide bécsi régészek és ők végezték az első szakszerű ásatásokat. Ezek eredményeiről, a feltárt romokról a 20. század elején írt az ide látogató ismert költő és utazó Ante Tresić Pavičić. A rendszeres régészeti feltárások 1998-tól folynak a területen, számos lelettel az itt élt emberek életéről.

Már néhány perces séta után is meggyőződhetünk ennek a városnak az egykori jelentőségéről, mely a Jaderból és Nedinumból Varvaria és Burnum felé vezető út feletti magaslaton feküdt. A falak még romjaikban is hatalmasak, szélességük helyenként eléri a három métert. Az északi részen még ma is négy méteres magasságban állnak. Könnyű megkülönböztetni a rómaiak durva, de szabályosan megmunkált köveit a késő ókori zavaros időszakban az itt élő nép által rakott kövekből épített falaktól, melyek alacsonyabbak és durvábban megmunkáltak voltak. A 2. század elején Asserián keresztül vonultak Traianus római császár seregei a Dacia elleni hadjáratra. Ennek az eseménynek az emlékére a város egyik bejáratánál diadalívet építettek. Az itt lakók mindennapi életéről tanúskodik az akvadukt, amely a közeli Lisičićből szállította a vizet, valamint a fórum, ahol a fontosabb középületek álltak.

Maga a fórum körülbelül 30 méter széles volt. Ma fölötte áll a Szentlélek templom, mely egy régebbi ókeresztény egyház alapjain jött létre. A fórum és az eredeti terepszint nyomai ma is láthatók a templom déli oldalán, amelynek falaiba számos római kőemlék épült. A római szobrászat fejlettségéről mesél az a számos és különféle feliratos sírkőlap is, amelyeket itt találtak. A sírköveken kívül a romok közül különféle épületelemek és szobrok töredékei. Közülük a legérdekesebb egy nagy kőoltár, amely építőanyagként volt beépítve egy később épített falba. A négyszögletes oltár valószínűleg az egykori fórumon állt, a szélesebb oldalán a capitoliumi farkas és a kis Romulus és Remus ábrázolása, a szűkebb oldalon áldozati bika és libatio (italáldozat) látható. Az oltár több más értékes lelettel együtt a benkovaci városi múzeumban látható. Mire a szlávok megérkeztek Dalmáciába Asseria fénye már a múlté volt. Az itteni folyamatos élet egyetlen jele a kis Szentlélek templom, mely a késő ókortól napjainkig őrizte a keresztény hitet ezen a helyen. Ma az egész terület szépen rendezett, ahol a turistákat útbaigazító táblák tájékoztatják.

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU ISBN 86-7377-010-6
• Željko Miletić: O rimskim cestama na aserijatskom teritoriju Odjel za arheologiju, Sveučilište u Zadru, Zadar

További információk

• Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
• Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
• A Zadarskilist cikke Asseriáról (horvátul)