Főmenü megnyitása

Az Astacopsis gouldi a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Parastacidae családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Astacopsis gouldi
Szárított példány az Oxfordi Egyetem múzeumában
Szárított példány az Oxfordi Egyetem múzeumában
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrend: Pleocyemata
Alrendág: Folyami rákok (Astacidea)
Öregcsalád: Parastacoidea
Család: Parastacidae
Nem: Astacopsis
Faj: A. gouldi
Tudományos név
Astacopsis gouldi
Clark, 1936
Elterjedés
Elterjedési területe (manapság, csak a sziget északi részén él)
Elterjedési területe (manapság, csak a sziget északi részén él)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Astacopsis gouldi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Astacopsis gouldi témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

NeveSzerkesztés

A tudományos fajnevét, azaz a gouldi-t, John Gould angol természettudósról kapta.

ElőfordulásaSzerkesztés

Az Astacopsis gouldi Tasmania endemikus rákfaja. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a Bass-szorosba ömlő folyóban található meg. Csak tengerszint fölötti 400 méteres magasságig, tiszta vizekben található meg.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint veszélyeztetett fajnak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó baktériumokkal, algákkal és gerinctelenekkel táplálkozik-e.[1] 1995-ben, Ausztrália sebezhető fajnak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer ausztrál dolláros büntetésben részesül.

MegjelenéseSzerkesztés

Ez a rákfaj a világ legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméteresek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.[2] Az élő állat kékes-zöldes árnyalatú.

ÉletmódjaSzerkesztés

Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A magas oxigénszintű szakaszokat kedveli. A vízhőmérséklet legfeljebb 18 Celsius-fokos kell, hogy legyen.[3] Azokat a helyeket választja élőhelyül ahol természetes mélyedések és vízbe dőlt fák vannak. Tápláléka elbomló faanyag és kisebb gerinctelen állat, néha döghús is. A hím területvédő; a területén néhány nőstényből háremet tart.[3][4][5][6]

Legfőbb természetes ellenségei a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster) és a Gadopsis marmoratus nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak.

Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig is élhet.[3]

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer.[4] A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres lárvák. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége,[4] másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. T. Walsh & N. Doran: 'Astacopsis gouldi'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 3.1. International Union for Conservation of Nature, 2015. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  2. Tasmanian Giant Freshwater Lobster (Astacopsis gouldi)'. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2007. február 9. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
  3. a b c The Giant Tasmanian Freshwater Lobster. [2003. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
  4. a b c ADW: Astacopsis gouldi: Information. Animal Diversity Web. University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
  5. a b Threatened species and ecological communities publications - Biodiversity. Australian Government – Department of the Environment and Heritage. [2004. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
  6. (Factsheet). Inland Fisheries Service. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)

FordításSzerkesztés

További információkSzerkesztés