Atkász bödice

rovarfaj

Az atkász bödice (Stethorus pusillus) a katicabogárfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, különféle atkákkal táplálkozó bogárfaj.

Atkász bödice
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Katicabogárfélék (Coccinellidae)
Nem: Stethorus
Tudományos név
Stethorus pusillus
(Herbst, 1797)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Atkász bödice témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Atkász bödice témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

Az atkász bödice testhossza 1,3-1,5 mm; az egyik legkisebb európai katicabogárféle. Teste felülről széles, tagolatlan ovális alakú. Egész teste fényes fekete, lábai és csápjai halványnarancstól a sötétbarnáig terjednek, szájszervei halványak. Felső felületét világos, felálló szőrök borítják, amelyek nem állnak össze mintázatba és a rovar hátsó részén hátrafelé simulnak. Feje lapos és finoman, de nem túl sűrűn pontozott; szemei nagyok, oválisak. Végük felé vastagodó csápjai rövidek, csak kicsit hosszabbak a szemek közötti távolságnál. Előtora erősen domború, legszélesebb a hátsó perem kifejezett sarkainál és fokozatosan, ívesen keskenyedik az első perem felé. Az előtor és a szárnyfedő felszíne egyenletesen és finoman pontozott.

Elterjedése

szerkesztés

Eurázsiában honos Nyugat-Európától egészen Japánig. Európában általánosan elterjedt, helyenként gyakori. A biológiai növényvédelemben különféle atkafertőzések (pl. közönséges takácsatka) ellen vetik be és ennek következtében az Egyesült Államokban és Kanadában kivadult.

Életmódja

szerkesztés

Különféle élőhelyeken fordul elő, leginkább lombhullató erdőkben, cserjésekben, parkokban, gyümölcsösökben. Galagonyán, kökényen, gyümölcsfákon gyakori lehet.

Az imágókkal kora tavasztól őszig (leggyakrabban júniustól szeptemberig) lehet találkozni. A telet kéregrepedésekben vagy az avarban vészelik át. Tavasszal és nyáron párzanak. Mind a felnőttek, mind a lárvák ragadozók, főleg különféle atkákkal, esetleg kis levéltetvekkel, más rovarokkal táplálkoznak. A mérsékelt övi éghajlat alatt valószínűleg évente egy nemzedéke nő fel.

Mesterséges körülmények között tenyésztve, ideális környezetben a petéből három hét alatt imágó fejlődik; egész élettartama is csak kb. 65 nap. Kikelésük után az első táplálkozást követően párzanak. A nőstények kis csomókban naponta max. 13 petét raknak, összesen átlagosan 150-et. A petékből 5 nap múlva kikelnek a lárvák, amelyek azonnal zsákmány után néznek. Két hetet és négy vedlést követően - mialatt akár 240 atkát is megehetnek - a levelek alján bebábozódnak. A bábból 6-8 nap múlva bújnak elő az imágók.

Magyarországon nem védett.