Aulopyge huegelii

A küllőmárna (Aulopyge huegelii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Nemének az egyetlen faja.

Küllőmárna
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Barbinae Nem: Aulopyge Heckel, 1841 Faj: A. huegelii
Tudományos név
Aulopyge huegelii Heckel, 1843
Szinonimák
Aulopyge huegeli Heckel, 1843 Aulopyge hugeli Heckel, 1843 Aulphge huegeli Heckel, 1843
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Küllőmárna témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Küllőmárna témájú médiaállományokat és Küllőmárna témájú kategóriát.

Rendszertani helyzete

2009-ig ez a hal a Cyprininae alcsaládba tartozott, aztán Gaubert és társai áthelyezték a Barbinae alcsaládba. Az áthelyezést 2013-ban megerősítették J. Freyhof és társainak a molekuláris vizsgálatai.

Előfordulása

A küllőmárna csak Dalmácia és Bosznia-Hercegovina oxigéndús, gyors folyású vizeiben található meg.

Megjelenése

A hal testhossza 9-11 centiméter, legfeljebb 20 centiméter. Testén nincsenek pikkelyek. Oldalvonala a kopoltyúfedők hátulsó szegélyétől a farokúszó tövéig teljes, de többször is hullámosan görbül. Csupasz bőrén világosan látszanak az oldalvonal csövecskéi. A nőstények háta valamivel magasabb, mint a hímeké. Alsó állású száján 4 rövid bajuszszál ül.

Életmódja

Rajban élő fenékhal, mely a gyors folyású vizeket kedveli. Mindenevő.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. október 2.)
• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• Aulopyge huegelii Heckel, 1843 FishBase
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
• Aulopyge FishBase

További információk

• Bless, Rüdiger & Riehl, Rüdiger (2002): Biology and Egg Morphology of the Dalmatian Barbelgudgeon Aulopyge huegeli [sic], an Endangered Endemic Species in Croatia. Environmental Biology of Fishes 63(4): 451-456. doi:10.1023/A:1014992626062 (HTML abstract and first page image)
• {{{assessors}}} (2006). Aulopyge huegelii. In: IUCN 2006. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 24 September 2009.
• de Graaf, Martin; Megens, Hendrik-Jan; Samallo, Johannis & Sibbing, Ferdinand A. (2007): Evolutionary origin of Lake Tana's (Ethiopia) small Barbus species: indications of rapid ecological divergence and speciation. Animal Biology (journal)|Anim. Biol. 57(1): 39-48. doi:10.1163/157075607780002069 (HTML abstract)