Austromegabalanus psittacus

rákfaj

Az Austromegabalanus psittacus az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályának Sessilia rendjébe, ezen belül a tengerimakkok (Balanidae) családjába tartozó faj.

Austromegabalanus psittacus
Austromegabalanus psittacusok a londoni Természettudományi Múzeumban
Austromegabalanus psittacusok a londoni Természettudományi Múzeumban
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Állkapcsilábas rákok (Maxillopoda)
Alosztály: Thecostraca
Alosztályág: Kacslábú rákok (Cirripedia)
Öregrend: Thoracica
Rend: Sessilia
Alrend: Balanomorpha
Öregcsalád: Balanoidea
Család: Tengerimakkok (Balanidae)
Alcsalád: Megabalaninae
Nem: Austromegabalanus
Newman, 1979
Faj: A. psittacus
Tudományos név
Austromegabalanus psittacus
(Molina, 1788)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Austromegabalanus psittacus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Austromegabalanus psittacus témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az Austromegabalanus psittacus előfordulási területe a Csendes-óceán keleti részén van, Chile és Peru partjainál.[1] A legnagyobb állománya a chilei Los Lagos régiónál található. A Calbuco, Carelmapu és Puerto Montt nevű városok partjainál ipari mértékben gyűjtik be.[2]

Chilében, ahol nagy érdeklődésnek örvend a tenyésztésével kísérleteznek. A chileiek Japánba is akarnak exportálni belőle.[2]

Megjelenése szerkesztés

Hatalmas állkapcsilábas rákfaj, amely akár 30 centiméter magasra is megnő. A kúp alakú héja 12 nagy, kalcit kristályokból álló lemezből tevődik össze.[3] A kúp töve egy szilárd felületre tapad. A kúp tetején egy nyitogatható héjfedö (operculum) van. Az Austromegabalanus psittacus ezen keresztül dugja ki a kacslábait, hogy táplálkozni tudjon. Az állat fehér testén lila és barna minták vannak.[4]

Életmódja szerkesztés

Az Austromegabalanus psittacus az apálytérségben él. Egy négyzetméteren akár 1000 példány is lehet.[5] Tápláléka a vízben sodródó planktonok.

Szaporodása szerkesztés

Az állat hímnős, de a megtermékenyítést egy másik, a közelben tartózkodó példány végzi. Az egyik állat pénisze behatol egy másik Austromegabalanus psittacus héja alá, majd leadja a spermát. A petéből való kifejlődés, a felnőtt állat testében történik meg, körülbelül 3-4 hét alatt. Az első fejlődési stádiumában az állat úgynevezett naupliusz-lárva, ez 1 milliméter hosszú és szabadon úszik. 45 napon keresztül még hatváltozáson megy keresztül; ebből a legutolsó a cypris-lárva állapot. A cypris-lárva egy kemény felületet választ és véglegesen letelepszik. Sokszor olyan nagy sűrűségben telepednek le egy helyen, hogy más ilyenfajta állatoknak nem hagynak helyet.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Robert W. Simpfendörfer, Karin B. Oelckers, David Nash & Daniel A. López (2005). „Kinetic properties of the muscular pyruvate kinase from the giant marine barnacle, Austromegabalanus psittacus (Molina, 1782) (Cirripedia, Balanomorpha)”. Crustaceana 78 (10), 1203–1218. o. DOI:10.1163/156854005775903573.  
  2. a b López, Daniel A.; López, Boris A.; Arriagada, Sergio E.; González, María L.; Mora, Oscar A.; Bedecarratz, Paula C.; Pineda, Mauricio O.; Andrade, Lorenzo I.; Uribe, José M.; Riquelme, Verónica A. (2012). „Diversification of Chilean aquaculture: the case of the giant barnacle Austromegabalanus psittacus (Molina, 1782)”. Latin American Journal of Aquatic Research 40 (3), 596–607. o. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 5.)  
  3. Alejandro B. Rodríguez-Navarro, Christiane CabraldeMelo, Nelson Batista, Nilton Morimoto, Pedro Alvarez-Lloret, Miguel Ortega-Huertas, Victor M. Fuenzalida, Jose I. Arias, Juan P. Wiff & Jose L. Arias (2006). „Microstructure and crystallographic-texture of giant barnacle (Austromegabalanus psittacus) shell”. Journal of Structural Biology 156 (2), 355–362. o. DOI:10.1016/j.jsb.2006.04.009. PMID 16962792.  
  4. Rodrıguez-Navarro, Alejandro B.; CabraldeMelo, Christiane; Batista, Nelson; Morimoto, Nilton; Alvarez-Lloret, Pedro; Ortega-Huertas, Miguel; Fuenzalida, Victor M.; Arias, Jose I.; Wiff, Juan P.; Arias, Jose L. (2006). „Microstructure and crystallographic-texture of giant barnacle (Austromegabalanus psittacus) shell”. Journal of Structural Biology 156 (2), 355–362. o.  [halott link]
  5. a b López, Daniel A.; López, Boris A.; Burgos, Ignacia C.; Arriagada, Sergio E.; González, María L. (2007). „Consequences of base modification in hummocks of the barnacle Austromegabalanus psittacus”. New Zealand Journal of Marine and Freshwater Research 41 (3), 291–298. o. DOI:10.1080/00288330709509916.  

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Austromegabalanus psittacus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.