Az averroizmus Averroës középkori arab filozófusnak és követőinek a tanítása.

Averroës Arisztotelész követője, de nem volt mentes az újplatonizmus hatásától sem. Az anyagot örökkévalónak tartotta, a gondolkodásról vallott nézeteiből pedig (csak egy értelem létezik - az istenség emanációja - és a megismerés e világértelemben való részesedés) szükségképpen következett az egyedi lélek halhatatlanságának tagadása.[1] Averroës a Koránban kettős értelmet tételezett fel: az egyik az átlagember felfogásához alkalmazkodó, szó szerinti vagy vallási értelem, a másik pedig a szó szerinti értelem mögött rejtőző mélyebb, filozófiai mondanivaló.[1]

Averroës a tanítása miatt összeütközésbe került az iszlám képviselőivel, akik iratait elégették, őt magát pedig visszavonulásra kényszerítették. Az Arisztotelész-szövegekhez írt kommentárjai, valamint az arisztotelészi tanokat önállóan feldolgozó írásai ennek ellenére hamarosan elterjedtek még a keresztény Nyugaton is, sőt Siger de Brabant révén a párizsi egyetemre is bekerültek.[1]

Az így létrejött averroizmus mindenekelőtt az Averroës által megalapozott "kettős igazság" tanát fejlesztette tovább. Eszerint, ami teológiailag igaz, filozófiailag téves lehet. Egyéb tanaival is eltért az egyházi-skolasztikus állásponttól, ezért a skolasztikusok részéről sokan támadták (Albertus Magnus, Aquinói Tamás, Duns Scotus), de nem nagy eredménnyel.[1] Az averroizmus a 14. században Párizson kívül Bolognában és Velencében is talajra talált, a páduai egyetemen még a 18. sz.-ban is voltak követői.[1]

Az averroizmus miközben függetlenítette a tudományt a teológiától és a hittől, utat nyitott a tudományok és a filozófia szabadabb fejlődése elé. A kettős igazságról való nézeteit a reneszánsz valláskritika is magáévá tette. A legújabb korban egyes teológiai irányzatok is (pl. dialektikus teológia) a kettős igazság talajára helyezkedtek, hogy megkíséreljék a hagyományos hit és a modern tudományok összeütközését ezáltal elkerülni.[1]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon → averroizmus