Az arany izotópjai

Az aranynak (Au) egyetlen stabil izotópja van, az ¹⁹⁷Au, ezen kívül 36 radioizotópja ismert, melyek közül a legstabilabb az ¹⁹⁵Au (felezési ideje 186 nap).

Jelenleg az aranyat tartják a legnagyobb rendszámú tiszta (egyetlen stabil izotópból álló) elemnek (korábban a bizmuté volt ez a cím, de az utóbbi időben kiderült, hogy a bizmut-209 gyengén radioaktív).

Standard atomtömeg: 196,966569(5) u^[1]

Radioaktív részecskék követése szerkesztés

Az olajfinomítók krakkoló berendezéseiben arany-198 segítségével tanulmányozzák a fluidágyban a szilárd anyagok hidrodinamikai viselkedését.^[2]

Nukleáris medicina szerkesztés

Az arany-198 béta-sugárzó, sugárzásának szövetekben mért hatótávolsága mintegy 11 mm, felezési ideje 2,7 nap. Felhasználják egyes rákfajták és más megbetegedések kezelésére.^[3]^[4] Vizsgálatok zajlanak az arany-198 nanorészecskék prosztatarák elleni injekciós kezelésének lehetőségére.^[5]

Nukleáris fegyverek szerkesztés

Az ismertebb kobalt mellett az arany alkalmazhatósága is felmerült atomfegyverek pusztító hatásának növeléséhez. Ha a termonukleáris bomba köré természetes aranyat (¹⁹⁷Au ) tartalmú köpenyt helyeznének, akkor a robbanás során fellépő intenzív, nagy energiájú neutronsugárzás hatására radioaktív ¹⁹⁸Au keletkezne, mely kb. 0,411 MeV energiájú gamma-sugarakat bocsát ki 2,697 napos felezési idővel, ami több napig jelentősen megnövelné a radioaktív kihullásból származó sugárzást. Valószínűleg soha nem gyártottak, és nem is teszteltek vagy használtak ilyen fegyvert.^[6] Aranyat használtak a termonukleáris fegyverekben a sugárzás visszaverésére. Az Ivy Mike a másodlagos burkolatot vékony aranyréteggel vonták be, hogy minél tökéletesebb feketetestet kapjanak, mely több energiát képest csapdába ejteni, ezáltal növelve az implózió hatékonyságát.^[7]

Táblázat szerkesztés

nuklid jele	Z(p)	N(n)	izotóptömeg (u)	felezési idő	bomlási mód(ok)^[8]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)^{[m 2]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
nuklid jele	gerjesztési energia			felezési idő	bomlási mód(ok)^[8]^{[m 1]}	leány- izotóp(ok)^{[m 2]}	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
¹⁶⁹Au	79	90	168,99808(32)#	150# µs			1/2+#
¹⁷⁰Au	79	91	169,99612(22)#	310(50) µs [286(+50-40) µs]			(2−)
^170mAu	275(14) keV			630(60) µs [0,62(+6-5) ms]			(9+)
¹⁷¹Au	79	92	170,991879(28)	30(5) µs	p	¹⁷⁰Pt	(1/2+)
¹⁷¹Au	79	92	170,991879(28)	30(5) µs	α (ritka)	¹⁶⁷Ir	(1/2+)
^171mAu	250(16) keV			1,014(19) ms	α (54%)	¹⁶⁷Ir	11/2−
^171mAu	250(16) keV			1,014(19) ms	p (46%)	¹⁷⁰Pt	11/2−
¹⁷²Au	79	93	171,99004(17)#	4,7(11) ms	α (98%)	¹⁶⁸Ir	high
¹⁷²Au	79	93	171,99004(17)#	4,7(11) ms	p (2%)	¹⁷¹Pt	high
¹⁷³Au	79	94	172,986237(28)	25(1) ms	α	¹⁶⁹Ir	(1/2+)
¹⁷³Au	79	94	172,986237(28)	25(1) ms	β⁺ (ritka)	¹⁷³Pt	(1/2+)
^173mAu	214(23) keV			14,0(9) ms	α (96%)	¹⁶⁹Ir	(11/2−)
^173mAu	214(23) keV			14,0(9) ms	β⁺ (4%)	¹⁷³Pt	(11/2−)
¹⁷⁴Au	79	95	173,98476(11)#	139(3) ms	α	¹⁷⁰Ir	low
¹⁷⁴Au	79	95	173,98476(11)#	139(3) ms	β⁺ (ritka)	¹⁷⁴Pt	low
^174mAu	360(70)# keV			171(29) ms			high
¹⁷⁵Au	79	96	174,98127(5)	100# ms	α (82%)	¹⁷¹Ir	1/2+#
¹⁷⁵Au	79	96	174,98127(5)	100# ms	β⁺ (18%)	¹⁷⁵Pt	1/2+#
^175mAu	200(30)# keV			156(3) ms	α	¹⁷¹Ir	11/2−#
^175mAu	200(30)# keV			156(3) ms	β⁺	¹⁷⁵Pt	11/2−#
¹⁷⁶Au	79	97	175,98010(11)#	1,08(17) s [0,84(+17−14) s]	α (60%)	¹⁷²Ir	(5−)
¹⁷⁶Au	79	97	175,98010(11)#	1,08(17) s [0,84(+17−14) s]	β⁺ (40%)	¹⁷⁶Pt	(5−)
^176mAu	150(100)# keV			860(160) ms			(7+)
¹⁷⁷Au	79	98	176,976865(14)	1,462(32) s	β⁺ (60%)	¹⁷⁷Pt	(1/2+,3/2+)
¹⁷⁷Au	79	98	176,976865(14)	1,462(32) s	α (40%)	¹⁷³Ir	(1/2+,3/2+)
^177mAu	216(26) keV			1,180(12) s			11/2−
¹⁷⁸Au	79	99	177,97603(6)	2,6(5) s	β⁺ (60%)	¹⁷⁸Pt
¹⁷⁸Au	79	99	177,97603(6)	2,6(5) s	α (40%)	¹⁷⁴Ir
¹⁷⁹Au	79	100	178,973213(18)	7,1(3) s	β⁺ (78%)	¹⁷⁹Pt	5/2−#
¹⁷⁹Au	79	100	178,973213(18)	7,1(3) s	α (22%)	¹⁷⁵Ir	5/2−#
^179mAu	99(16) keV						(11/2−)
¹⁸⁰Au	79	101	179,972521(23)	8,1(3) s	β⁺ (98,2%)	¹⁸⁰Pt
¹⁸⁰Au	79	101	179,972521(23)	8,1(3) s	α (1,8%)	¹⁷⁶Ir
¹⁸¹Au	79	102	180,970079(21)	13,7(14) s	β⁺ (97,3%)	¹⁸¹Pt	(3/2−)
¹⁸¹Au	79	102	180,970079(21)	13,7(14) s	α (2,7%)	¹⁷⁷Ir	(3/2−)
¹⁸²Au	79	103	181,969618(22)	15,5(4) s	β⁺ (99,87%)	¹⁸²Pt	(2+)
¹⁸²Au	79	103	181,969618(22)	15,5(4) s	α (0,13%)	¹⁷⁸Ir	(2+)
¹⁸³Au	79	104	182,967593(11)	42,8(10) s	β⁺ (99,2%)	¹⁸³Pt	(5/2)−
¹⁸³Au	79	104	182,967593(11)	42,8(10) s	α (0,8%)	¹⁷⁹Ir	(5/2)−
^183m1Au	73,3(4) keV			>1 µs			(1/2)+
^183m2Au	230,6(6) keV			<1 µs			(11/2)−
¹⁸⁴Au	79	105	183,967452(24)	20,6(9) s	β⁺	¹⁸⁴Pt	5+
^184mAu	68,46(1) keV			47,6(14) s	β⁺ (70%)	¹⁸⁴Pt	2+
					IT (30%)	¹⁸⁴Au
					α (0,013%)	¹⁸⁰Ir
¹⁸⁵Au	79	106	184,965789(28)	4,25(6) perc	β⁺ (99,74%)	¹⁸⁵Pt	5/2−
¹⁸⁵Au	79	106	184,965789(28)	4,25(6) perc	α (0,26%)	¹⁸¹Ir	5/2−
^185mAu	100(100)# keV			6,8(3) perc			1/2+#
¹⁸⁶Au	79	107	185,965953(23)	10,7(5) perc	β⁺ (99,9992%)	¹⁸⁶Pt	3−
¹⁸⁶Au	79	107	185,965953(23)	10,7(5) perc	α (8·10⁻⁴%)	¹⁸²Ir	3−
^186mAu	227,77(7) keV			110(10) ns			2+
¹⁸⁷Au	79	108	186,964568(27)	8,4(3) perc	β⁺ (99,997%)	¹⁸⁷Pt	1/2+
¹⁸⁷Au	79	108	186,964568(27)	8,4(3) perc	α (0,003%)	¹⁸³Ir	1/2+
^187mAu	120,51(16) keV			2,3(1) s	IT	¹⁸⁷Au	9/2−
¹⁸⁸Au	79	109	187,965324(22)	8,84(6) perc	β⁺	¹⁸⁸Pt	1(−)
¹⁸⁹Au	79	110	188,963948(22)	28,7(3) perc	β⁺ (99,9997%)	¹⁸⁹Pt	1/2+
¹⁸⁹Au	79	110	188,963948(22)	28,7(3) perc	α (3·10⁻⁴%)	¹⁸⁵Ir	1/2+
^189m1Au	247,23(16) keV			4,59(11) perc	β⁺	¹⁸⁹Pt	11/2−
^189m1Au	247,23(16) keV			4,59(11) perc	IT (ritka)	¹⁸⁹Au	11/2−
^189m2Au	325,11(16) keV			190(15) ns			9/2−
^189m3Au	2554,7(12) keV			242(10) ns			31/2+
¹⁹⁰Au	79	111	189,964700(17)	42,8(10) perc	β⁺	¹⁹⁰Pt	1−
¹⁹⁰Au	79	111	189,964700(17)	42,8(10) perc	α (10⁻⁶%)	¹⁸⁶Ir	1−
^190mAu	200(150)# keV			125(20) ms	IT	¹⁹⁰Au	11−#
^190mAu	200(150)# keV			125(20) ms	β⁺ (ritka)	¹⁹⁰Pt	11−#
¹⁹¹Au	79	112	190,96370(4)	3,18(8) óra	β⁺	¹⁹¹Pt	3/2+
^191m1Au	266,2(5) keV			920(110) ms	IT	¹⁹¹Au	(11/2−)
^191m2Au	2490(1) keV			>400 ns
¹⁹²Au	79	113	191,964813(17)	4,94(9) óra	β⁺	¹⁹²Pt	1−
^192m1Au	135,41(25) keV			29 ms	IT	¹⁹²Au	(5#)+
^192m2Au	431,6(5) keV			160(20) ms			(11−)
¹⁹³Au	79	114	192,964150(11)	17,65(15) óra	β⁺ (100%)	¹⁹³Pt	3/2+
¹⁹³Au	79	114	192,964150(11)	17,65(15) óra	α (10⁻⁵%)	¹⁸⁹Ir	3/2+
^193m1Au	290,19(3) keV			3,9(3) s	IT (99,97%)	¹⁹³Au	11/2−
^193m1Au	290,19(3) keV			3,9(3) s	β⁺ (0,03%)	¹⁹³Pt	11/2−
^193m2Au	2486,5(6) keV			150(50) ns			(31/2+)
¹⁹⁴Au	79	115	193,965365(11)	38,02(10) óra	β⁺	¹⁹⁴Pt	1−
^194m1Au	107,4(5) keV			600(8) ms	IT	¹⁹⁴Au	(5+)
^194m2Au	475,8(6) keV			420(10) ms			(11−)
¹⁹⁵Au	79	116	194,9650346(14)	186,098(47) nap	EC	¹⁹⁵Pt	3/2+
^195mAu	318,58(4) keV			30,5(2) s	IT	¹⁹⁵Au	11/2−
¹⁹⁶Au	79	117	195,966570(3)	6,1669(6) nap	β⁺ (93,05%)	¹⁹⁶Pt	2−
¹⁹⁶Au	79	117	195,966570(3)	6,1669(6) nap	β⁻ (6,95%)	¹⁹⁶Hg	2−
^196m1Au	84,660(20) keV			8,1(2) s	IT	¹⁹⁶Au	5+
^196m2Au	595,66(4) keV			9,6(1) óra			12−
¹⁹⁷Au	79	118	196,9665687(6)	Látszólag stabil^{[m 3]}			3/2+	1,0000
^197mAu	409,15(8) keV			7,73(6) s	IT	¹⁹⁷Au	11/2−
¹⁹⁸Au	79	119	197,9682423(6)	2,69517(21) nap	β⁻	¹⁹⁸Hg	2−
^198m1Au	312,2200(20) keV			124(4) ns			5+
^198m2Au	811,7(15) keV			2,27(2) nap	IT	¹⁹⁸Au	(12−)
¹⁹⁹Au	79	120	198,9687652(6)	3,139(7) nap	β⁻	¹⁹⁹Hg	3/2+
^199mAu	548,9368(21) keV			440(30) µs			(11/2)−
²⁰⁰Au	79	121	199,97073(5)	48,4(3) perc	β⁻	²⁰⁰Hg	1(−)
^200mAu	970(70) keV			18,7(5) óra	β⁻ (82%)	²⁰⁰Hg	12−
^200mAu	970(70) keV			18,7(5) óra	IT (18%)	²⁰⁰Au	12−
²⁰¹Au	79	122	200,971657(3)	26(1) perc	β⁻	²⁰¹Hg	3/2+
²⁰²Au	79	123	201,97381(18)	28,8(19) s	β⁻	²⁰²Hg	(1−)
²⁰³Au	79	124	202,975155(3)	53(2) s	β⁻	²⁰³Hg	3/2+
²⁰⁴Au	79	125	203,97772(22)#	39,8(9) s	β⁻	²⁰⁴Hg	(2−)
²⁰⁵Au	79	126	204,97987(32)#	31(2) s	β⁻	²⁰⁵Hg	3/2+

↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet
↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
↑ A feltételezések szerint α-bomlással ¹⁹³Ir-má alakul

Megjegyzések szerkesztés

A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Hivatkozások szerkesztés

↑ Table of Standard Atomic Weights 2013 – CIAAW
↑ Sanchez, Francisco, Granovskiy (2012). „Application of radioactive particle tracking to indicate shed fouling in the stripper section of a fluid coker”. Canadian Journal of Chemical Engineering. DOI:10.1002/cjce.21740.
↑ Nanoscience and Nanotechnology in Nanomedicine: Hybrid Nanoparticles In Imaging and Therapy of Prostate Cancer. Radiopharmaceutical Sciences Institute, University of Missouri-Columbia. [2009. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 14.)
↑ (2008) „Radiotherapy enhancement with gold nanoparticles”. Journal of Pharmacy and Pharmacology 60 (8), 977–85. o. DOI:10.1211/jpp.60.8.0005. PMID 18644191.
↑ „Green Tea and Gold Nanoparticles Destroy Prostate Tumors”
↑ D. T. Win, M. Al Masum (2003). „Weapons of Mass Destruction”. Assumption University Journal of Technology 6 (4), 199–219. o.
↑ Rhodes, Richard. Dark sun: The making of the hydrogen bomb. New York: Simon & Schuster (1995). ISBN 0-684-80400-X
↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of gold című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729 (1), 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729 (1), 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9

A platina izotópjai	Az arany izotópjai	A higany izotópjai
Izotópok listája

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[9] Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet

[10] A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve

[11] A feltételezések szerint α-bomlással ¹⁹³Ir-má alakul

[1] Table of Standard Atomic Weights 2013 – CIAAW

[2] Sanchez, Francisco, Granovskiy (2012). „Application of radioactive particle tracking to indicate shed fouling in the stripper section of a fluid coker”. Canadian Journal of Chemical Engineering. DOI:10.1002/cjce.21740.

[3] Nanoscience and Nanotechnology in Nanomedicine: Hybrid Nanoparticles In Imaging and Therapy of Prostate Cancer. Radiopharmaceutical Sciences Institute, University of Missouri-Columbia. [2009. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 14.)

[4] (2008) „Radiotherapy enhancement with gold nanoparticles”. Journal of Pharmacy and Pharmacology 60 (8), 977–85. o. DOI:10.1211/jpp.60.8.0005. PMID 18644191.

[5] „Green Tea and Gold Nanoparticles Destroy Prostate Tumors”

[6] D. T. Win, M. Al Masum (2003). „Weapons of Mass Destruction”. Assumption University Journal of Technology 6 (4), 199–219. o.

[7] Rhodes, Richard. Dark sun: The making of the hydrogen bomb. New York: Simon & Schuster (1995). ISBN 0-684-80400-X

[8] ttp://www.nucleonica.net/unc.aspx

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[m 1]

[m 2]

[m 3]