Főmenü megnyitása

Az irgalmasság rendkívüli szentéve

A 27. szentév a katolikus egyház történetében

Az irgalmasság rendkívüli szentéve a 30. szentév a római katolikus egyház történetében. 2015. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén, a II. vatikáni zsinat befejezésének 50. évfordulóján kezdődött a Szent Péter-bazilika szent kapujának (Porta Santa) megnyitásával, és 2016. november 20-án, Krisztus király ünnepén zárul. A szentév a 2015 októberében a család témájában rendezendő rendes püspöki szinódust követi.

Az irgalmasság rendkívüli szentéve
Az irgalmasság rendkívüli szentévét kihirdető pápai bulla címlapképe
Az irgalmasság rendkívüli szentévét
kihirdető pápai bulla címlapképe

Ünneplik katolikusok
Típusa keresztény
Tartalma, jelentése megmutatni Isten jelenlétének és közelségének jeleit
Kezdete 2015. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén
Vége 2016. november 20-án, Krisztus király ünnepén
Kapcsolódó ünnep Isteni irgalmasság vasárnapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Az irgalmasság rendkívüli szentéve témájú médiaállományokat.

Ferenc pápa a 2013. március 13-i megválasztásának második évfordulóján jelentette be, hogy rendkívüli szentév megtartását tervezi. Rendes szentévet minden 25. vagy 50. évben tartanak, míg rendkívüli szentévet az egyházfő különleges alkalomból hirdethet meg.

A szentév hivatalos kihirdetése 2015. április 11-én, húsvét 2. vasárnapjának, vagyis az isteni irgalmasság vasárnapjának előestéjén történt, amikor a Szent Péter-bazilika átriumában tartott vesperás keretében Ferenc pápa átadta a szentévet meghirdető Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű bullát.

A pápa a prédikációjában kiemelte, hogy azért szentel külön jubileumi évet az irgalmasságnak, mert az egyháznak a korszakos változásokkal terhelt időszakban az a feladata, hogy erőteljesebben mutassa meg Isten jelenlétének és közelségének jeleit.

Az irgalmasság rendkívüli szentévének kiemelt eseménye a 2016-os krakkói Ifjúsági Világtalálkozó.

Tartalomjegyzék

A gyónással kapcsolatos könnyítésekSzerkesztés

TerhességmegszakításSzerkesztés

A terhességmegszakítás a katolikus egyház tanítása szerint bűn, méghozzá annyira súlyos, hogy alóla csak püspöknek tett gyónás útján lehet feloldozást nyerni. Ferenc pápa a szentév idejére egyszerűsített ezen a szabályon, és – „elkerülendő, hogy akadály támadjon a bűnbocsánat iránti kérés és Isten kegyelme között” – megengedte, hogy az abortusz bűnét bármely papnak meg lehessen gyónni. A szentév végeztével a pápa ezt az engedélyt véglegesítette. Ugyanakkor az egyházfő hangsúlyozta, hogy a terhességmegszakítás továbbra is súlyos bűn.[1]

Szent X. Piusz Papi TestvériségSzerkesztés

Ferenc pápa a szentév idejére érvényesnek nyilvánította a Szent X. Piusz Papi Testvériséghez tartozó papok előtt tett gyónásokat. A szentév végeztével ezt a rendelkezést is véglegesítette a pápa.[1]

A Szent Péter-bazilika szent kapujának (Porta Santa) megnyitásaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Apostolic Letter Misericordia et misera (20 November 2016) | Francis. w2.vatican.va. (Hozzáférés: 2016. november 21.)