Főmenü megnyitása

Az utolsó kísértés Zsoldos Péter sci-fi-trilógiájának harmadik, befejező darabja, melyben értékeli Gregor Man avanai tevékenységét. Fő kérdésköre, hogy egy ember (akár hatalmi pozícióban) képes-e hatással lenni a történelem menetére.

Az utolsó kísértés
Szerző Zsoldos Péter
Ország magyar Magyarország
Nyelv magyar
Műfaj sci-fi regény
Előző Távoli tűz
Kiadás
Magyar kiadó Háttér Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1988
Média típusa könyv
Oldalak száma 184
ISBNISBN 963 7403 159
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

TörténetSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

Gregor Man a földi űrhajós az első csillagközi utazás során egy idegen lakott bolygón reked, ahol az egyik városállam, Avana Isteni Ura lesz. Mint király megpróbálja a földi technikát, és (idealizált) erkölcsöket meghonosítani az ókori körülmények között.
A kötet fő kérdése, hogy egy ember befolyásolni tudja-e a történelem menetét.

A regény Gregor Man gámai tartózkodásának utolsó éveiben játszódik. A regényben visszaemlékezésekből és párbeszédekből kiderül az előző könyvben le nem zárt „történelem” menete, így az, hogy a Föld indított újabb űrhajót a bolygóra, az meg is érkezett, de az aban főváros, Akda felett ismeretlen okból felrobbant, elpusztítva ezzel a várost az aban uralkodóval együtt – ez egyben meg is szüntette az aban fenyegetést.

A könyvben a különböző fejlettségi fokon álló civilizációk érintkezésének problémáit is felveti a szerző: mi történik akkor, amikor a körülbelül azonos szinten álló parti városállamok közül az egyik – Avana – „technológiai ugrást” tesz? Az eredmény nem túl felemelő: a regényben Avana leigázza az összes környékbeli várost. De fenyegető a másik lehetőség is: amint a másik kontinens középkori fejlettségű népei elhatározzák magukat a hódításra, akkor a parti városállamoknak ugyanúgy végük. A hódítás Gregor életében nem következik be, egyelőre csak néhány túlparti éli túl az átkelést az óceánon (Enit, Denjar).

Gregor Mannak kétségei támadnak, hogy a földi technológiát és a földi társadalmi berendezkedést szabad-e ráerőltetni a Gáma népére.

A regény végén idegenek szállnak le a Gáma bolygóra és felajánlják Gregor Man számára, hogy csatlakozzon hozzájuk, az Értelem Szövetségéhez. Ezzel együtt jár a halhatatlanság is. Az utolsó beszélgetésben hiábavalónak értékelik a munkát, amit a bolygón végzett. Gregor a regényben mégis elutasítja a csatlakozást, ám a kérdés nyitva marad, ugyanis az idegen meghagyja az emlékezetét és közli, hogy ha Gregor mégis megváltoztatná a döntését, akkor érte jönnek. Elképzelhető, hogy ez meg is történik, ugyanis az „Isteni Úr” csontjait a későbbi korokban nem találják meg, a sírban csak agyagtáblák vannak.

(Megjegyzés: Valójában a könyvnek nem itt van vége, csak a mindenhol fellelhető digitális változat van meg eddig. A történet végén, ezer év múlva a gámai régészek megtalálják Gregor Man feljegyzéseit és az Értelem Szövetsége, a Föld is felveszi velük a kapcsolatot. Ebből a részből kiderül, hogy mennyire változott meg a történelem egy ember hatására; változtak-e a kapcsolatteremtés törvényei a Szövetségben.)

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Bibliográfiai adatokSzerkesztés

A regénynek csak egy kiadása van:

  • Zsoldos Péter: Az utolsó kísértés – Budapest, Háttér Könyvkiadó és Kulturális Szolgáltató Kft., 1988., ISSN 0238-5457, ISBN 963 7403 159

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés