Bárdos Jenő (Hódmezővásárhely, 1945. május 5. –) A neveléstudomány doktora (DSc.), egyetemi tanár. (Nyelvtanár, nyelvvizsgáztató, nyelvpedagógus, alkalmazott nyelvész, hungarológus, művelődéstörténész, idegen nyelvi mérés és értékelési szakember, társadalomtudományi szakfordító; a neveléstudomány doktora (DSc), a Pannon Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem Professor Emeritusa.)

Bárdos Jenő
Született 1945.05.05.
Hódmezővásárhely
Állampolgársága magyar
Foglalkozása A neveléstudomány doktora (DSc.), egyetemi tanár. (Nyelvtanár, nyelvvizsgáztató, nyelvpedagógus, alkalmazott nyelvész, hungarológus, művelődéstörténész, idegen nyelvi mérés és értékelési szakember, társadalomtudományi szakfordító; a neveléstudomány doktora (DSc), a Pannon Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem Professor Emeritusa)

Nyelvvizsga reformer és vizsgaelnök (ELTE ITK: 1978-1990; NYAT tag és elnök 2005-2008); program és intézmény-akkreditőr, szakértő, LB tag és elnök (MAB).

Iskolaalapító: magyar mellékszak a Rutgers Egyetemen (N.J., U.S.A. 1988-90); Veszprémi Egyetem: angol és amerikai ötéves és hároméves szakok (tanszék és intézet: 1990-2010); Veszprémi Egyetem, Tanárképző Kar: alapító dékán (1991-98); VE-PE Nyelvpedagógiai Doktori Program (1998-2010); EKF (majd EKE) Neveléstudományi Doktori Iskola (2012-)

PályafutásaSzerkesztés

1963-ban érettségizett a Németh László-i ihletésű Bethlen Gábor Gimnázium

orosz-latin tagozatán, Hódmezővásárhelyen. Zenei tanulmányait (hegedű tanszak) szülővárosában és Szegeden végezte. Szegeden diplomázott magyar-orosz-angol nyelv és irodalom szakokon 1968-ban, illetve 1969-ben (JATE), ugyanott az Eötvös Kollégium tagja. 2020-ban ötvenharmadik tanévét kezdte el. Pályája Budapesten indult, ahol középiskolában - négy évig - mindhárom szakját tanította. 1972 óta egyetemi oktató (ELTE: 18 év + Veszprém: 20 év + Eger: 11 év).

1972 és 78 között az ELTE TTK Nyelvi Lektorátusán orosz és angol nyelvű általános és szaknyelvi jegyzeteket írt. Az idegennyelvi tudásszintmérés témakörében szerzett posztgraduális fokozatot Canterbury-ben (1980, University of Kent, UK) és ebben a témakörben védte meg bölcsészdoktori értekezését az ELTE BTK-n 1981-ben. 1979-től 1990-ig egyetemi adjunktusként, majd docensként az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjában dolgozott, ahol az Állami Nyelvvizsga Bizottság alelnökeként az angol nyelvvizsgák színvonaláért felelt. 1984-ben a Pedagógiai Szemle írásait Kritikai Nívódíjban részesítette. 1987-ben védte meg kandidátusi disszertációját az idegen nyelvek tanításának kultúrtörténetéről.

1988-tól 1990-ig a magyar nyelv és irodalom Fulbright ösztöndíjas vendégprofesszora a Rutgers Egyetemen, New Brunswick-ban (N.J., U.S.A.). Előadásokat tartott a magyar irodalomtörténet, a magyar kultúrtörténet, a leíró magyar nyelvészet témaköreiben és a magyart mint idegen nyelvet is tanította. Részt vett az amerikai magyarság legfontosabb konferenciáin; nagyszabású magyar könyvkiállítást rendezett a Rutgers Egyetemen; konzultánsként közreműködött amerikai szervezetek munkájában (Peace Corps, Fulbright Alumni, N.J., etc.). Három év alatt létrehozta a magyar nyelv és irodalom mellékszak tantárgyrendszerét (18 kredit) és véghez vitte az akkreditációs eljárást. Részt vett az Institute for Hungarian Studies (Rutgers, FAS) megalapításának előkészítésében.

1990-ben alapítói szerepet vállalt a Veszprémi Egyetem Angol Nyelv és Irodalom Tanszékének, majd a Tanárképző Karnak a kialakításában. 1991-től 1998-ig ennek dékánjaként tizenegy tanszéket és tizennyolc programot hozott létre és kiépítette az ötéves és hároméves tanárképzés gyakorló iskolai hálózatát. A modern idegen nyelvi képzés állt a középpontjában annak az alkalmazott nyelvészeti habilitációnak is (az alkalmazott nyelvészet, a hungarológia és a nyelvpedagógia konstellációjában), amelyet 1995-ben az ELTE BTK folytatott le. Ugyanebben az évben nevezik ki egyetemi tanárnak a VE Angol Nyelv és Irodalom Tanszékére. 1999-től 2002-ig elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, öt év alatt öt monográfiát írt és 2007-ben megvédte az MTA doktora címet. Tudományos publikációinak száma 129, független hivatkozás 458; hazai és külföldi konferencia előadásainak száma meghaladja a 200-at. Jelenleg 8 hazai és 6 nemzetközi tudományos szervezetnek, 8 szakértői testületnek és 3 alapítványnak tagja. Egy hónap, vagy annál hosszabb külföldi ösztöndíjak és tanulmányutak: 1966: Leningrád; 1974: Manchester; 1979-80: Canterbury; 1986: Stockholm; 1988-90: Rutgers Egyetem, U.S.A.; 1994: Ausztrália; 1995: Princeton, N.J., U.S.A.; 1998: Dél-afrikai Köztársaság; 2012 Rochester, N.Y., U.S.A. Mind a mai napig általános és szakfordítóként, szaklektorként is tevékenykedik több országos kiadónál.

1999 óta doktori program, majd alprogram vezetője főként a nyelvpedagógia, az alkalmazott nyelvészet és az idegen nyelvi mérés és értékelés témaköreiben. Saját doktorandusz hallgatói közül eddig tizenketten szereztek doktori fokozatot. Doktori iskolai tevékenységét a MAB mindvégig akkreditálta. Számos minisztériumi és szaktestületi bizottság tagja, felkért szakértője. Akkreditációs munkásságában kiemelkedő a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületben (NYAT) folytatott tevékenysége (2003-2008). E testületnek a nyelvvizsgák EU standardokhoz (CEFR) illesztése idején elnöke volt.

Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem és a Pannon Egyetem Professor Emeritusa, ahol az előbbi Neveléstudományi Doktori Iskolájában Az anyanyelv és az idegen nyelvek pedagógiája elnevezésű program vezetője, valamint a doktori iskola programigazgatója. Tagja az EKE és a PE Professzorok Tanácsának, valamint az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsnak. Külső tagja az ELTE Doktori és Habilitációs Bizottságának. Tagja az MTA Pedagógiai Bizottságának. 2017-ben az MTA VEAB bölcsészettudományi és társadalomtudományi alelnökének választották. 2018-tól a Magyar Unesco Bizottság Nevelésügyi Bizottságának tagja.

Legismertebb köteteiSzerkesztés

  • Bárdos Jenő (1988): Nyelvtanítás: múlt és jelen. (Gyorsuló Idő Sorozat.) Budapest: Magvető Kiadó (221 oldal)
  • Bárdos Jenő (2000, 2003): Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (300 oldal) (l. MEK) http://mek.oszk.hu/18000/18009
  • Bárdos Jenő (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (285 oldal) (l. MEK) http://mek.oszk.hu/18000/18010
  • Bárdos Jenő (2004): Nyelvpedagógiai tanulmányok. Pécs: Iskolakultúra (Iskolakultúra könyvek, 24.) (206 oldal) (l. MEK) http://mek.oszk.hu/02400/02443
  • Bárdos Jenő: Élő nyelvtanítás-történet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (336 oldal). (l. MEK) http://mek.oszk.hu/18000/18011

Kötetben meg nem jelent tizenöt fontos tanulmánySzerkesztés

  • Bárdos Jenő (2007): Ekvivalenciák és kompetenciák a nyelvvizsgák világában. EDUCATIO, XVI/2, (231-242 oldal.)
  • Bárdos Jenő (2008): The Content Structure of Language Pedagogy. (33-56 oldal), In: Johanna Laakso (szerk.): Ungarischunterricht in Österreich = Teaching Hungarian in Austria: Perspectives and Points of Comparison. Wien, Berlin, LIT VERLAG 230
  • Bárdos Jenő (2009): Pazarló magyarok: nyelv- és kultúravesztéseink történetéből. ISKOLAKULTÚRA 19:3-4, (129-137 oldal.)
  • Bárdos Jenő (2011): Tanárképzési kontextusok, különös tekintettel az angolra. (33-49 oldal), In: Frank Tibor; Károly Krisztina (szerk.) Anglisztika és amerikanisztika: magyar kutatások az ezredfordulón. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 438.
  • Bárdos Jenő (2009): Miért nincs Magyarországon pedagógia doktora (EdD) fokozat? PEDAGÓGUSKÉPZÉS, 9:38, (5-29 oldal.)
  • Bárdos Jenő (2012): A tantárgy-pedagógiák szerkezete, megítélésük kritériumai. MAGYAR PEDAGÓGIA 112:2, (61-75 oldal.)
  • Bárdos Jenő (2013): A zene felemel… és megtart: A Snétberger Zenei Tehetség Központ mint pedagógiai kihívás és iskolakísérlet. TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS, 2013:3 bardos­_ jeno_jjKMZ9, (1-18 oldal.)
  • Bárdos Jenő (2015): Quality Assurance in Accrediting Foreign Language Examinations in Hungary. (207-220 oldal.), In: Holló, Dorottya – Károly, Krisztina (eds.) Inspirations in Foreign Language Teaching: Studies in Language Pedagogy and Applied Linguistics. London, Boston: Pearson Education Limited
  • Bárdos Jenő (2015): A tanulási stratégiák és az önálló tanulásról szóló szakterület feltárása a nyelvpedagógia szempontjából. In: Bárdos Jenő: Nyelvtanulási stratégiák, tanulási autonómia: az elmélet és a gyakorlat összehangolása. Eger: EKF Líceum Kiadó pp. 9-32
  • Bárdos Jenő (2015): A tanári lét dimenziói, különös tekintettel a tudós tanárokra (pedagógiai ars poetica). PEDAGÓGUSKÉPZÉS 12-13:41-42; (47-68 oldal.)
  • Bárdos Jenő (2016): Eltűnő nyelvtanárképzéseink nyomában. Szeged: 1963-68; Veszprém: 1990-2010. MODERN NYELVOKTATÁS XXII: 1-2, (92-104 oldal)
  • Bárdos Jenő (2019): Losses and Gains in the Content Structure of Contemporary Foreign Language Teacher Training. In: Bátyi (szer.) Language – Teaching, Learning, Representation, Processing. Studies in Psycholinguistics VI. Veszprém: PE MFTK. pp. 9-23
  • Bárdos Jenő (2019): A nyelvtudás elbírálásának rövid története, problémái és korlátai. Új Pedagógiai Szemle 69:11-12 pp. 134-154
  • Bárdos Jenő (2019): A magyar Állami Nyelvvizsga öröksége: (ne) nézz vissza haraggal? Modern Nyelvoktatás 25:3-4 5-29
  • Bárdos Jenő (2020): A félreismert Közös európai referenciakeret (KER, 2001) és Társkötete (2018): kritikai elemzés. Modern Nyelvoktatás 26 : 1-2 pp 5-27

KitüntetéseiSzerkesztés

  • Apáczai Csere János díj: 1993;
  • Pro Universitate Vespremiensis: 1994;
  • Gizella-díj (Veszprém város kulturális fődíja): 2003;
  • Brassai Sámuel díj: 2008 (amely Magyarországon az alkalmazott nyelvészek számára elérhető legmagasabb kitüntetés);
  • Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkereszt: 2010 március 15
  • Veszprém Megye Érdemrendje: 2010
  • Kiss Árpád Díj: 2011 (neveléstudományi kutatásaiért);
  • Eszterházy Károly Emlékérem: 2013 (EKE Eger)
  • Somos Lajos Díj: 2015 (EKE, Eger)