Bázishatás
A bázishatás közgazdasági fogalma azt jelzi, hogy a referenciapont megválasztása milyen hatással van van az aktuális adatpont értékére.[1][2]
Az infláció esetében ez azt jelenti, hogy amennyiben az egy évvel korábbi infláció alacsony volt, akkor egy viszonylag csekély áremelkedés is jelentős %-os inflációt mutat, míg amennyiben az előző év azonos időszakában nagy volt az áremelkedés üteme, akkor az adott évi komoly áremelkedés is kisebb %-os arányt jelent.
Példa
szerkesztésAmennyiben az első évben az árszínvonal 100 volt, és ez a következő évben 150-re emelkedett, 50%-os inflációról beszélünk. Amennyiben a harmadik évben az árszínvonal további 50 ponttal emelkedett 200-ra, az infláció aránya már csak 33,33% lesz (200/150)
Tehát bár a harmadik évre az áremelkedés abszolút értékben ugyanakkora volt, a bázishatás következtében az infláció üteme 50%-ról 33,3%-ra csökkent.
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Base effect című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.