Béldi-kastélyok (Bodola)
A Barcaság és Háromszék közötti Bodola község nevezetes épületei között tartják számon a Béldi család kastélyait. Az ősfenyvesekkel körülvett első barokk stílusú kastélyt Béldi László építtette 1731-ben. A második Béldi-kastély a 18. század közepén épült.
Története
szerkesztésA település első írásos említése az 1211-es, II. András király által a Barcaságba telepített Német Lovagrend adománylevelében jelent meg.
A falu neve 1288-ban Budula néven volt bejegyezve, amikor IV. (Kun) László király Simon fia Miklós brassói ispánnak adományozta. Az 1332. évi pápai tizedjegyzékben önálló egyházközségként, villa Buduli néven szerepelt.
A bodolai birtok 1476-ban került a Béldi család tulajdonába. A korabeli dokumentumok szerint Béldi Albert házasság révén lett a bodolai Teel-birtokot gazdája, amely azután évszázadokon át a Béldiek tulajdonában is maradt.
1519-ben II. (Jagelló) Lajos király Bodolát a brassóiaknak adományozta, majd 1539-ben I. (Zápolya) János király által újra a Béldiek tulajdonába került a bodolai birtok. A család folyamatosan növelte birtokait és próbálta ellenőrzése alatt tartani a jelentős kereskedelmi útvonalakat is, amelyek a településről Moldvába és Havasalföldre vezetnek.
Az egykori várkastély első írásos említése az 1620-as évekre tehető, amikor Béldi (II.) Kelemen megerősítette az épületet és a kerttel is bővíttette.
Miután 1677-ben Béldi Pál a Portára menekült, I. Apafi Mihály leromboltatta az épületet, és az uradalom egy részét zabolai Mikes Kelemennek adta.
A vár helyén a 19. század második felében, a nemesi ágból származó Béldi (II.) Tivadar és Dénes által felajánlott területen iskola épült.
Az első Béldi-kastély
szerkesztésA faluban ma két Béldi-kastély is található. Az elsőt 1731-ben kezdte építtetni (I.) László, (III.) Pál unokája, (III.) Kelemen és Henter Krisztina gyermeke, a grófi címet nyert (I.) József édestestvére.
Az első jelentősebb átalakítás 1770-ben Béldi (I.) Tivadar megrendelésére történt, aki a kastély kertjébe római katolikus kápolnát is építtetett.
Az utolsó felújítások már a 19. század végére tehetők, akkor Béldi (II.) Tivadar (1848-1928) Pákei Lajos kolozsvári építészt bízta meg az átalakítással és bővítéssel. Az épület központi részének megemelése és több díszítőelem is ezen felújítás eredménye. Az épület utolsó nemesi tulajdonosa Béldi László (1870-?), Nagy-Küküllő vármegye főispánja volt. A második világháború végén a Béldiek eladták a kastélyt Barbu Pantazi román mérnöknek, akitől néhány év múlva államosították az épületet.
A kommunizmus éveiben a kastélyban és a környező parkban hosszú ideig úttörőtáborokat szerveztek, majd két évig a község iskolája működött az épületbe. A rendszerváltás előtt két éven át üresen állt, azután a posta, majd a polgármesteri hivatal költözött a kastélyba.
Pantazi mérnöknek nem volt örököse így az épület a polgármesteri hivatal használatában maradt, ahol felújítási munkálatokat végeztek. A földszinti részben már működik a hivatal, az emeleti azonban még nem készült el. Az egykori táncterem helyén alakítják ki az önkormányzati gyűléstermet.
Leírása
szerkesztésA kastély eredetileg barokk és klasszicista stílusban épült. Szimmetrikus épület, nagy, emeletes központi tömbjéhez mindkét oldalról földszintes épületrészek csatlakoznak. A főhomlokzat középső részén az épület impozáns jellegét középrizalit hangsúlyozza. A hat oszlopon nyugvó emeleti, nyitott erkélyt hat kis pillér és a közöttük lévő kovácsoltvas mellvéd zárja le. Az erkélyre két díszes, félköríves ablak és egy ajtó nyílik. Az ablakok szemöldökpárkányai csak egyik oldalon háromszögűek, a kastély többi részén egyenesek. A teraszra nyiló kijárat fölötti oromzaton Béldi-Sigmond kettős címer van elhelyezve, amely az utolsó építkezések megrendelőire utal.
A hátsó homlokzat központi részén két-két egyszerű, kerek oszlop három részre tagolja a bejáratot és az emeleti nyitott teraszt. A földszintes szárnyak végein, mindkét hosszanti homlokzaton, kissé előreugró rizalit található. Az oldalsó homlokzatokat két eltérő kivitelezésű, oszlopos előcsarnok emeli ki. A főhomlokzat középrizalitjának sarkai, illetve a fő- és hátsó homlokzati oldalrizalitok sarkai kváderes díszítésűek.
A belső berendezési tárgyak az államosítás után nagyrészt megsemmisültek, viszont épen megmaradt néhány szépen faragott ajtó, a gyönyörű faburkolatos mennyezet és a földszinti hall kandallója.
A második Béldi-kastély
szerkesztésA 18. század közepén épült a második Béldi-kastély. Az épületet gr. Béldi (IV.) Ferenc (1872-1942) feleségétől, gr. Mikes Rozáliától (1868-1962) államosították. Az államosítás után a kastélynak különféle rendeltetései voltak: előbb leányjavítóintézet, majd 1965 után a szomszédos Mikes-kastélyban létrehozott mezőgazdasági líceum étkezdéje működött ott. 1982-ben az ONT Carpaţi turisztikai intézménynek adták át, amely a bodolai Béldi-, Mikes és Nemes-birtokon disznófarmot létesített. A rendszerváltás után az Aro Palace Rt. raktárként használta az épületet.
Az épületegyüttest jelenleg Mikes Imre (1942) és családja teszi rendbe, a kapuépületbe fia, Zsigmond (1972) és felesége költözik. A Németországból hazatelepült család a felújítás után turisztikai célra is hasznosítaná a visszaszerzett birtokot.
Leírása
szerkesztésA birtok bejáratánál látható az emeletes, T alakú kapuépület. A két szárny találkozásánál, a földszinti részen nagy, félköríves kocsiáthajtót alakítottak ki. A szimmetrikus, téglalap alaprajzú főépülethez mindkét oldalán négyszögű bástya csatlakozik. A főhomlokzat középső részén a bástyákhoz hasonló portikusz épült, amelyből a kastély „palotaként" emlegetett terme nyílik. A portikuszt és a két sarokbástyát is pártázat koronázza.
A kastély két szárnya azonos elrendezésű, így a szimmetria az épületben is fellelhető. Összesen 10 szobája van, ezek nagyobb része szépen boltozott. A portikuszon lévő vakolatdísz megörökítette az építtető kezdőbetűit és az építés dátumát: G.B.I. 1751.
Források
szerkesztés- Biró József: Erdélyi kastélyok. s. l., s. a.
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Szekszárd, 1991.
- Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt: “Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Csíkszereda, 2011.
További információk
szerkesztés- Kastély Erdélyben Archiválva 2015. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hereditatum.ro
- Hereditatum.ro
- Erdélyi Gyopár