Főmenü megnyitása

Bíró László (szatmári püspök)

szatmári püspök

Dr. Bíró László (Nagysomkút, 1806. január 6.Szatmárnémeti, 1872. január 21.) szatmári püspök, a bölcselet doktora.

Bíró László
Muhi Sándor arcképgrafikája
Muhi Sándor arcképgrafikája
Életrajzi adatok
Születési név Bíró László
Született 1806. január 6.
Nagysomkút
Elhunyt 1872. január 21. (66 évesen)
Szatmárnémeti
Sírhely Szatmárnémeti, székesegyház
Munkássága
Vallás római katolikus
Tisztség
  • katolikus püspök
  • megyéspüspök

Hivatal szatmári püspök
Hivatali idő 1866-1872
Felszentelés 1867. április 18.
Elődje Dr. Haas Mihály
Utódja Dr. Schlauch Lőrinc
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró László témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Bíró László falusi értelmiségi családból származott.[1] Édesapja tanító, majd gazdatiszt volt Nagysomkúton. A teológia elvégzése után bölcseletből doktorált. Szatmárnémetibe visszatérve Hám János püspök jobbkezeként, legfőbb segítőjeként dolgozott. Éppen ezért püspöki kinevezését sokan már Hám János halála után várták. A nagy („második alapítóként” tisztelt) püspököt mégsem ő, hanem Dr. Haas Mihály követte a főpásztori székben (ő 1858 és 1866 között állt az egyházmegye élén).

Haas püspök halála után, 1866. szeptember 14-én nevezték ki az egyházmegye élére. Bécsben szentelik püspökké, 1867 április 11-én.

Püspöksége alattSzerkesztés

Felépíttette a Szent József Árvaházat, a Rákóczi utcai Kiskonviktust. Hám János példáját követve egyházmegyéjében kiemelt figyelmet szentelt a szegényeknek, árváknak, öregeknek és a tanuló ifjúságnak. Szatmárnémetiben megalapította az árva lányok intézetét, és 69 diák részére ösztöndíjat alapított, az egyházmegyei papok, néptanítók, tanítónők és óvónők részére nyugdíjalapot hozott létre. Pártolta egyházmegyéjében a művészeteket.

Létrehozta a Szent Cecil Ének- és Zeneegyüttest, felépíttette az egyesület otthona, tanuló- és szórakozóhelye céljára szolgáló épületet.

Az I. vatikáni zsinatonSzerkesztés

Ő az egyetlen szatmári püspök, aki részt vett a Világegyház egyik egyetemes zsinatán. Az első vatikáni zsinaton való felszólalásaival - a történetírás tanúsága szerint - nagy tekintélyt szerzett a magyar püspöki karnak.

1872. január 12-én halt meg, és a szatmárnémeti székes­egyházban temették el. Az új püspök kinevezéséig Némethy József kanonok vezette az egyházmegyét.

ForrásokSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2013. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.)
  • Bura, László. Arcképek a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyéből (Muhi Sándor grafikáival), Római Katolikus Püspökség (a nagyváradi Kolbe Kiadó nyomdája), 12-13. old. o. (1998)